Brutális a vagyonbeli szakadék Európában: Hol állnak a magyarok?
A vagyoneloszlás Európában drámai eltéréseket mutat, hiszen egy felnőttre jutó átlagos vagyon különbsége akár tízszeres is lehet az egyes országok között. Az UBS 2025-ös globális vagyonjelentése és az Euronews által végzett felmérés alapján egyértelművé vált, hogy szemben egymással az európai nemzetek között nem csupán a gazdagság, hanem a szegénység szintje is széles skálán mozog. Az alábbiakban bemutatjuk, hol helyezkedik el Magyarország a nemzetközi rangsorban.
A legújabb adatok szerint az EU-n belül Románia rendelkezik a legkisebb átlagos vagyonnal, 44 568 euróval, míg Luxemburg a legmagasabb, 523 591 euróval. Európában csupán két ország, Svájc és Luxemburg, érte el az 500 000 eurós határt. Dánia a harmadik leggazdagabb állam, átlagosan 444 898 eurót tudhat magáénak.
Az Egyesült Királyság, mint a kontinens egyik legnagyobb gazdasága, átlagosan 313 840 eurót birtokol egy felnőttre eső vagyon tekintetében, míg Olaszország 198 321 euróval a legalacsonyabb, ami a fejlett országokhoz viszonyítva aggasztó csökkenést mutat.
Érdemes megjegyezni, hogy az európai országok több mint egyharmadának egy felnőttre jutó átlagos vagyona 100 ezer euró alatt van. Köztük szerepel Lettország, Csehország, Horvátország, Litvánia, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és mások, így Magyarország 55 276 euróval a 28. helyet foglalja el a vizsgálat során, megelőzve Bulgáriát, Romániát és Törökországot, amely a legalsó pozícióban, 29 923 euróval végzett.
Érdekes eltérés figyelhető meg az átlagos és medián vagyon között, ahol Magyarország a medián vagyon alapján 26. a 31 vizsgált ország közül. A medián vagyon sokkal jobban tükrözi a társadalmi helyzetet, mivel a magas vagyonnal rendelkező egyének torzító hatást gyakorolhatnak az átlagra. Magyarország medián vagyona 26 215 euró körül mozog, így a kelet-európai országok között a helyezése javulást mutatott.
A statisztikák világosan mutatják, hogy Nyugat- és Észak-Európa államai a gazdagság szempontjából előnyösebb helyzetben vannak, míg Kelet-Európában a helyzet lényegesen szorongatóbb. Az EU-n belüli vagyonbeli különbség több mint 15-szörös, míg Európán belül a leggazdagabb és legszegényebb országok közötti szakadék több mint 45-szörös.
A cikk a gazdasági statisztikák mögötti társadalmi hatásokat is érdemes megvizsgálni, hiszen a vagyoni egyenlőtlenségek nem csupán a gazdaság, hanem a társadalmi mobilitás és az általános életminőség szempontjából is jelentős következményekkel járnak.
