Putyin közeli bizalmasa szerint Trump nem béketeremtő, hanem egy agresszor
A közel-keleti válság kiterjedése és az Irán elleni izraeli-amerikai támadások kiváltotta világjelenség komoly nemzetközi reakciókat szült. Oroszország figyelmeztetett az agresszorok által elindított veszélyes kalandokra és a várható „nukleáris katasztrófára”. Az európai szövetségesek határozottan elítélik a válság fegyveres elmélyítését, míg Kína mély aggályait fejezte ki, Pakisztán viszont háborús lendületet érzett.
T. K. cikkében, 2026. március 1-jén, a világ politikai tája mintha egy újabb szembenállás küszöbén állna. Diplomáciai megoldások helyett a fegyveres konfliktusok dominálnak, körvonalazva a geopolitikai feszültséget.
Oroszország külügyi álláspontja világossá tette, hogy a moszkvai kormány „felelőtlen cselekedetekről” beszél, amelyeket azonnal le kell állítani. A Kreml az Egyesült Államokat és Izraelt „agresszoroknak” nevezi, akik a második világháború óta nem látott kalandba keveredtek, amely humanitárius és gazdasági következményekkel járhat.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke és a biztonsági tanács jelenlegi alelnöke nyíltan megfogalmazta: szándékaik egyértelműek: a céljuk egy olyan ország alkotmányos rendjének megdöntése, amely nem hajlandó megszokott diktátumaikra hódolni. Medvegyev Trump politikáját „fustfüggönynek” nevezte, utalva arra, hogy a béketeremtő álarc most eltűnt, és a valódi arc mutatkozik meg.
A francia, német és brit kormányok közös nyilatkozatukban elítélték Irán akcióit, sürgetve, hogy Teherán azonnal állítson le minden katonai erőszakot. Friedrich Merz német kancellár figyelmeztetett, hogy Iránnak be kell fejeznie a saját lakossága ellen irányuló erőszakot, míg Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy a háború eszkalációja mindenkire nézve veszélyes és sürgős megoldást igényel.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres, felszólította az érintett feleket, hogy azonnal függesszék fel az ellenségeskedést, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya kifejezetten tiltja bármely állam területi integritásának vagy politikai függetlenségének erőszakkal történő megsértését. Guterres figyelmeztetett, hogy a katonai eszkaláció aláássa a nemzetközi békét és biztonságot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke a maximális önmérsékletre szólították fel az érintett feleket, jelezve, hogy az EU minden szükséges lépést megtesz a régió polgárainak támogatása érdekében.
Kína kifejezte aggodalmát az Egyesült Államok és Izrael katonai műveletei miatt, sürgetve azok azonnali leállítását. Irán nemzeti szuverenitását tiszteletben kell tartani, állították a pekingi külügyminisztériumból.
Pakisztán külügyminisztere megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzet „történelmi jelentőségű leckét” taníthat Izraelnek és az Egyesült Államoknak. A helyzet eszkalációja és az erőszak növekedése viszont világos figyelmeztetés arra, hogy a konfliktus nem csupán regionális, hanem globális következményekkel is járhat.
A hírek alapján, a közel-keleti helyzet továbbra is feszült, és az elkövetkező hónapok kulcsfontosságúak lehetnek a regionális stabilitás szempontjából.
