Feszültségtől tartanak a cégek: jelentős változásokat hozhat a bértranszparencia
A közeljövőben kötelező bértranszparencia léphet életbe Magyarországon, ami komoly feszültséget okoz a cégek körében. Az EU-ban és hazánkban is aggasztóan nagy a nemek közötti bérkülönbség, amelynek csökkentésére irányulót intézkedések egy uniós irányelv révén várhatók. A kutatások szerint a magyar cégek háromnegyede ellenzi a fizetések átláthatóságát, ami felveti a kérdést, hogy mennyire állnak készen az új követelményekre.
K. P. által közzétett adatok szerint 2023-ra a nemek közötti bérszakadék az EU-ban átlagosan 12%-ra, Magyarországon pedig 17,8%-ra rúgott. A közelgő uniós irányelv célja, hogy a nők és a férfiak azonos értékű munkáért egyenlő bérben részesüljenek, a cégeknek pedig igazolniuk kell a bérkülönbségeket objektívan és átláthatóan. A tagállamok, köztük Magyarország, 2026. június 7-ig kötelesek ezt az irányelvet nemzeti jogrendjükbe beépíteni.
A bértranszparencia támogatottságának hiánya
A bértranszparenciával kapcsolatos kutatások rávilágítottak, hogy a válaszadó cégek 15,5%-a soha nem hallott az irányelvről, míg csupán minden tizedik vállalat ismeri annak részleteit. Az új szabályozás következtében a legalább 150 főt foglalkoztató cégeknek 2027. június 7-ig jelentést kell készíteniük a bérkülönbségekről, ami már a 2026-os adatokat is figyelembe kell, hogy vegye.
Dencső Blanka, a Profession.hu szakértője úgy véli, hogy a válaszok azt mutatják, hogy a cégek 75%-a ellenzi a bérek átláthatóságát, mivel sokan a felmerülő feszültséget és a bérmegállapítás rugalmasságának csökkenését említik okként. Meglepő módon a munkavállalók körében is vegyes a támogatottság, hiszen 51%-uk ellenzi a bérek nyilvánosságra hozatalát, mivel a fizetéseiket magánügynek tekintik, és tartanak a pletykáktól, valamint a romló munkahelyi légkörtől.
A kötelezettségek és a munkavállalók tájékoztatása
A cégeknek mostantól fel kell készülniük arra, hogy informálniuk kell munkavállalóikat a bértranszparencia által biztosított jogokról, valamint az egyes pozíciók bérszintjeiről, ugyanakkor a munkavállalóknak meg kell érteniük, hogy mivel a bérátláthatóság nem jelenti azt, hogy ismerni fogják egymás pontos bérét, hanem az egyenlő értékű munkák bérkategóriái és elvárásai lesznek nyilvánosak.
Gönczi Gyöngyi, a PwC HR szakértője hangsúlyozta, hogy ez az irányelv nemcsak a bérhátrány csökkentésére, hanem a munkaerőpiac egészét érintő pozitív változásokra is irányul. Ezt az új szabályozást pedagógiai megközelítéssel és kommunikációval lehetne erősíteni, amiképpen a munkavállalók attitűdje is pozitív irányba terelhető a tájékozott döntéshozatal révén.
Milyen jövő vár a bérátláthatóságra?
Érzékelhető, hogy a hazai vállalatok tapasztalata még nem teljesen kiforrott ezen a téren, azonban a béradatok nyilvános kezelésének lehetősége egyre inkább felismerésre kerül. A bérinformációk közzétételének előnyeit egyre több cég kezdi észlelni, ahogyan az aktuális versenyképesség megőrzésének érdekében is elengedhetetlen a munkavállalói tájékoztatás.
Az irányelv végrehajtása tehát nem csupán jogi kötelezettség, hanem lehetővé teszi a munkaadó és munkavállaló közötti viszonyok átláthatóságát, ami a jövő munkaerőpiaci reformjának alapját képezheti. A munkavállalói edukáció és a vállalatok közötti nyílt kommunikáció kulcsszerepet játszik abban, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a jövőbeni kihívásokhoz.
