Elképesztő összegek: Lakástámogatás Magyarországon az elmúlt évtizedben
Az utóbbi tíz év alatt Magyarország kormányzati lakástámogatásai összesen öt ezer milliárd forintot tettek ki, amely az állami otthonteremtési eszközök és a támogatott lakáshitelek drámai átalakulásával párosult. A Magyar Nemzeti Bank adatai is megerősítik, hogy az első időszakban a kormány a támogatások ingyenes formáira és kedvezményes hitelekre fókuszált. A kezdeti években az ingatlanpiac virágzott, ám a lakóingatlanok árának növekedése, amely az utóbbi években négyszeresére emelkedett, jelentős kihívások elé állította a vásárlókat.
Két korszak: Gazdasági fellendülés és válság
Az elmúlt évtized vizsgálata során két meghatározó korszakot különíthetünk el. Az első időszak a gazdasági prosperitás időszaka volt, míg a második a válság időszakára esett. A gazdaság stabil növekedése és az alacsony infláció lehetővé tette a hitelkamatok csökkenését, a GDP folyamatos növekedésével párhuzamosan. Azonban a COVID-19 pandémia hatására gyors talpra állás következett, csakúgy, mint az azt követő háborús helyzet és gazdasági válság, amelyek megemelték az inflációt, ezzel együtt a hitelkamatokat is.
A lakástámogatások evolúciója
„Az elmúlt évtized változásai természetes folyamat eredményeként, lakástámogatási programok révén zajlottak le. 2016-ra a háromgyermekes családoknak nyújtott 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás vált népszerűvé. Ezt követték a kamattámogatott hitelek, amelyek egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak” – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 2024-től a CSOK Plusszal a nagyobb városokban kizárólag kamattámogatott hitelek válhatnak elérhetővé.
Történelmi múlt és jelen
A 2010-es évek közepére a magyar lakáspiac már túl volt a 2008-as pénzügyi válság utáni mélyponton. Az új adósságfékszabályok, például a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató bevezetése, megkönnyítették a hitelfelvételt. 2015 után a lakáshitelezés üteme gyors növekedésnek indult, amelyet a kedvező gazdasági helyzet és az alacsony kamatok támogattak. 2023-ig a CSOK keretein belül csaknem 240 ezer támogatási kérelmet fogadtak el, összesen 581 milliárd forint értékben.
A csúcs és a visszaesés
A lakáshitelezés a 2019 és 2021 közötti időszakban élte csúcspontját, történelmi mélypont közeli kamatszintekkel. Ennek ellenére a lakásárak dinamikusan nőttek, főként a nagyvárosokban. Az új lakáshitel-formák, mint a Babaváró hitel és a Falusi CSOK, tovább ösztönözték a lakáspiacot. Az Otthonfelújítási támogatás keretein belül 2021–2022 között 300 ezer család igénylésére csaknem 600 milliárd forintot költöttek a kormányzati költségvetésből.
Változások a lakáspiacon
2022-ben azonban jelentős változások történtek; a megemelkedett infláció és a kamatemelések drágábban tették a hiteleket, ami hitelfelvételi kedv visszaeséséhez vezetett. 2024-től a lakáspiac kezdett stabilizálódni, ahogy a kamatszintek mérséklődtek, ami újra felerősítette a hitelfelvételt. Az új lakáshitel-kihelyezés volumene növekedni kezdett, a lakossági hitelállomány pedig bővült.
Jövőbeli kihívások és lehetőségek
Ahogy a jövő közeledik, a kamattámogatott hitelek dominanciájának fennmaradása várható, mivel ezek alkalmazása ár-érték arány javításával egyre inkább előnyben részesítetté válik. Az elmúlt évtized hitelmérlege azt mutatja, hogy a lakástámogatások és a kedvezményes lakáshitelek iránti kereslet egyaránt nőtt, ezzel párhuzamosan a statisztikák azt mutatják, hogy a lakásárak emelkedése a megfizethetőségi problémákhoz vezetett. Az otthonteremtési és lakáshitel-támogatások kialakítása és fejlesztése így a következő években is középpontban marad.
