Csökkent a hosszú szülői szabadság iránti preferencia Közép-Európában
Egy nemzetközi kutatás rávilágított, hogy az utóbbi évtized alatt Közép-Európában jelentős változások mentek végbe a szülői szerepekre vonatkozó elképzelésekben. A felmérés szerint egyre több ember tartja ideálisnak a rövidebb és egyenlőbben megosztott szülői szabadságot a szülők között, amely a családok dinamikáját is átalakította.
A kutatás a Budapesti Corvinus Egyetem és a Károly Egyetem közreműködésével készült, és a 2012-es és 2022-es adatokat elemezte Magyarország, Lengyelország és Szlovákia vonatkozásában. Az eredmények tükrözik a szülői szabadság különböző kategóriáit: rövidnek 1-12 hónapot, közepesnek 13-24 hónapot, míg hosszúnak 25 hónapnál hosszabbat tartanak.
A tanulmány legújabb száma az International Journal of Sociology folyóiratban jelent meg, jelezve a szülői szabadság nemek közötti egyenlő elosztásának növekvő támogatottságát mindhárom országban, valamint a tradicionális női szerep iránti csökkenő preferenciát.
Változások az ideális szülői szabadság hosszában
Érdekes adat, hogy 2012-ben a válaszadók közel fele (49,7%) a hosszú, két évnél is hosszabb szülői szabadságot tartotta ideálisnak, míg ez az arány 2022-re 37,6%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a rövidebb szabadságot preferálók aránya 34,6%-ról 40,3%-ra emelkedett. Magyarországon a változás különösen figyelemre méltó: 2012-ben a magyar válaszadók 43,7%-a támogatta a hosszú szabadságot, míg 2022-re a rövid, legfeljebb egyéves időtartamot választók aránya 40,1%-ra ugrott, míg a hosszú szabadságot preferálók aránya 21,5%-ra esett vissza.
Apák szerepe a gyermeknevelésben
A kutatás kiemeli a világos trendet, miszerint nőtt a társadalmi támogatás az apák aktív szerepvállalásában a gyermekgondozásban. 2012-ben a válaszadók 70%-a úgy vélte, hogy az anya kell, hogy vegye ki a teljes szülői szabadságot. 2022-re ez az arány drámaian 39,9%-ra csökkent, míg az apák közötti egyenlő megosztást támogató válaszadók aránya 8,3%-ról 21,9%-ra nőtt.
A kutatók megállapították, hogy a társadalmi attitűdök fokozatosan elmozdulnak az egyenlőbb szülői szerepek felé, különösen a fiatalabb és magasan képzett csoportok körében. Az apák részvételének szokássá válása természetesebbé kezd válni a gyermekkort érintő időszak alatt.
A társadalmi és politikai hatások
A fordulat mögött több tényező rejlik, például az egalitárius normák elterjedése, a munkaerőpiaci elvárások változása, valamint a kétkeresős családmodellek terjedése. Az apák szerepének erősítését célzó családpolitikai reformok is hozzájárultak a változás látható eredményeihez. A nem átruházható apakvóták például a lengyel politikai környezetben segítették elő a nemek közötti egyenlőbb szerepvállalás elterjedését, míg Szlovákiában a nőkre fókuszált szabadságpolitikák még mindig a hosszabb szabadságidőszakokat támogatják. Magyarország köztes helyzetben áll, tapasztalható tendenciákkal.
A riport megállapítása szerint fontos, hogy a családpolitikák részeként megvalósuljon a megfelelő bérpótlás, a nem átruházható apai kvóta bevezetése, valamint a gondozó apák kulturális láthatóságának növelése. A jogi reformok önmagukban nem elegendők; a mélyreható változásokhoz a társadalom kulturális normáit is át kell alakítani.
