Drágább lesz a nyaralás a magyaroknak az eurós országokban
Az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb közleménye aggasztó jelenségekre hívja fel a figyelmet, amelyek jelentős inflációs kockázatot jelentenek az euróövezet számára. A közlemény szerint a közel-keleti konfliktus következtében az euróövezeti infláció várhatóan 3,1%-ra nő a második negyedévben.
Az EKB előrejelzései alapján, várhatóan a fogyasztói árindex a harmadik negyedévben 2,8%-ra csökkenhet, amennyiben az energiahordozók határidős árazásának csökkenése bekövetkezik.
A jegybank figyelmeztetett arra, hogy az iráni háború számos kockázatot hordoz a növekedési kilátások terén, amelyek a következő problémákat generálhatják:
- elhúzódó energiaválság,
- kereslet, kiadások és fogyasztói bizalom gyengülése,
- ellátási láncok zavarai,
- export csökkenése,
- fogyasztás és beruházások gyengülése.
Az EKB hangsúlyozta, hogy ezen tényezők hozzájárulhatnak a vártnál magasabb inflációhoz. Például, ha a munkavállalók magasabb béremeléseket követelnek, mint válasz az inflációs várakozásokra, vagy ha az energiaárakat magasabb mértékben érezhetően más termékek és szolgáltatások árazásában is tükrözi a piac.
A jegybank előrejelzése szerint az energiahordozók inflációja 2027-ben negatívba fordul a bázishatások miatt, majd 2028-ra várhatóan újra jelentős emelkedésnek indul, amikor is az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetése módosítja a fogyasztói árakat 0,2 százalékponttal felfelé.
Emellett az élelmiszerárak inflációja a várakozások szerint 2026 végétől felgyorsul, mivel az energiaárak emelkedése költségnyomást gyakorol a fogyasztói élelmiszerárakra. Enyhülés a területen csak 2028-ra várható.
