Élelmiszerválság: Háborús Hatások Tízmilliókra
A globális élelmiszerárak folyamatos emelkedésnek indultak, amiért nagyrészt az iráni háború következtében megugró energiaárak felelősek. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legfrissebb jelentése rávilágít, hogy március hónapban a piacon tapasztalt áremelkedés nem csupán átmeneti, hanem következményekkel teli folyamat, amely jövőre is folytatódhat, amennyiben a konfliktus nyáron sem ér véget.
A háborús helyzet miatt a gabonakínálat bősége eddig mérsékelte a drágulást, de ha a harcok 40 napnál tovább elhúzódnak, a magas termelési költségek arra kényszeríthetik a gazdákat, hogy kevesebbet vetnek, vagy alacsonyabb műtrágyaigényű növényekre váltanak. Ez a jövőbeli hozamokat és ezzel együtt az élelmiszerellátás biztonságát is komolyan befolyásolhatja.
A FAO által közzétett világszintű élelmiszerár-index márciusban 2,4 százalékos emelkedést mutatott, kiemelve a cukor és növényi olajok drágulását. Ezen áremelkedések a tavaly szeptemberben tapasztalt szintre közelítenek, ami egybeesik az ukrajnai háború kezdetével.
Az Egyesült Nemzetek Világélelmezési Programja (WFP) figyelmeztetett, hogy amennyiben az iráni háború folytatódik, akár 45 millió ember is éhezés veszélyének lehet kitéve. Eddig is sok hajót blokád alá vonó intézkedések már jelenleg is felerősítik az energia-, üzemanyag- és műtrágyaárakat, ami a Közel-Keleten túllépve globális hatásokat gyakorol.
A vezető olajtermelő országok, mint Szaúd-Arábia, Kuvait, Irak és az Egyesült Arab Emírségek, a termelési kvóták csökkentésére kényszerültek. A benfentesek értesülései szerint az OPEC+ olajszövetség a közeljövőben a termelési korlátozások növeléséről határozhat, figyelembe véve a Hormuzi-szoros lehetséges megnyitását, amely az olajkereskedelem jelentős részét bonyolítja.
