Súlyos gazdasági örökség az Orbán-kormány után
A Fitch Ratings hitelminősítő legújabb elemzése szerint az Orbán-kormány távozása után az új kormányzati ciklus nehézségekkel indul. A jelentés alapján a magyar gazdaság lassú növekedésre, magas hiányra és emelkedő államadósságra számíthat. Bár az Európai Unióval való javuló kapcsolatok bizonyos kockázatokat enyhíthetnek, a gazdaság előtt álló kihívások továbbra is jelentősek.
Tüske Erika elemzése alapján a Fitch Ratings rávilágít, hogy az új kabinet aquvérsorban, lassú növekedéssel, közel 5,6%-os államháztartási hiánnyal és növekvő adósságteherrel néz szembe. A jelentés emlékeztet arra, hogy a választások előtti költségvetési lazítás és a bizonytalan konszolidációs irány miatt már tavaly decemberben negatívra ítélték a magyar „BBB” kalifikáció kilátását.
A hitelminősítő kijelentése szerint a magyar gazdaság 2023 óta gyakorlatilag stagnál, hiszen az éves átlagos GDP-növekedés csupán 0,1 százalékot mutat, ami drasztikusan elmarad a 2015 és 2019 közötti 4,2 százalékos ütemtől. Az MTI által idézett források között kiemelhető, hogy a helyzet gyenge teljesítménye a kedvezőtlen külső környezet, a növekvő bizonytalanság és az állami beruházások csökkenése által magyarázható, miközben a munkatermelékenység stagnálása és a külső árversenyképesség romlása is hozzájárul a problémákhoz.
Fitch várakozása szerint a gazdasági növekedés 2027-re 2,4 százalékra nőhet, amit a fogyasztás élénkülése, a beruházások bővülése, valamint az autóipar és akkumulátorgyártás fejlődése támogathat. Ugyanakkor a tartósan magas energiaárak, főként a közel-keleti konfliktus hatásai, és az EU konjunktúrájához való szoros alkalmazkodás a növekedés mértékét jelentősen befolyásolja.
A Fitch elemzése hangsúlyozza, hogy a költségvetési konszolidáció megvalósítása az új kormány egyik legnagyobb kihívása lesz, hiszen a költségvetési célok gyakori változtatása és a közelmúlt költségvetési lazítása sarkalatos problémát jelent. A GDP-arányos államadósság a következő években tovább emelkedhet, mivel 2024-re 73,5%-ra, míg 2025-re 74,6%-ra növekedhet.
Az új magyar kormánynak kulcsszerepet kell betöltenie a költségvetési politika helyreállításában a közelmúlt eseményei tükrében, és ezen belül jelentős hangsúlyt kell fektetniük a jogállamiság és a bírósági függetlenség körüli viták rendezésére, amely nélkülözhetetlen a költségvetési támogatások és EU-s kifizetések újraindításához.
Magyar Péter, a leendő miniszterelnök, már jelezte, hogy a kormány első intézkedései között szerepel a költségvetés azonnali felülvizsgálata, mivel véleménye szerint a büdzsé már összeomlott. Szándékukban áll a korábbi hitelmegállapodások és nemzetközi szerződések alapos átvilágítása is. Ezen túlmenően a Tisza Párt vezetője arról is beszélt, hogy az EU Ügyészségéhez való csatlakozás lesz az első lépésük, ám ennek megvalósítása valószínűleg hónapokba telik.
