Az iráni háború és az energiazavarok hatása a háztartásokra
A 2026 áprilisaiban kibővült iráni konfliktus súlyos energiazavarokat okozott, amelyek különösen Afrikában és Dél-Ázsiában éreztetik hatásukat. Egyre több háztartás próbál a cseppfolyós földgáz (LPG) helyett fűtéshez fával vagy szénnel megoldást találni, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre, valamint az erdők és vadon élő állatok védelmére, figyelmeztetnek szakértők.
Ilku Miklós beszámolója szerint az afrikai és dél-ázsiai kormányok évek óta ösztönözték a lakosságot, hogy válassza a kevésbé ártalmas tüzelőanyagokat, mint a LPG. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai rávilágítanak arra, hogy a légszennyezés világszerte évente 2,9 millió ember halálát okozza. A fatüzelés visszaszorítása kulcsfontosságú volt a természetvédelmi erőfeszítésekben, mivel a faalapú tüzelőanyagok iránti kereslet növekedése erdőirtáshoz vezetett.
Paula Kahumbu, a WildlifeDirect nairobi alapítója kiemelte, hogy az energiasokk elsődleges következménye Afrikában kézzelfogható: a háztartások visszatérnek a szennyező tüzelőanyagokhoz. Az erdőbe történő fűtőanyag-gyűjtés, amely korábban nem zavart területeken történik, fokozza az ökoszisztémákra nehezedő nyomást. Ráadásul a gazdasági kényszer növeli az orvvadászat fellendülését, ami egészségügyi kockázatokat is magában hordoz.
Indiában is hasonló folyamatok figyelhetők meg, ahol az LPG iránti kereslet jelentős mértékben csökkent a magas árak miatt. A szegényebb réteg, amelynek jövedelme napi három dollár alatti, gyakran kénytelen visszatérni a fa tüzeléshez, mivel nem engedhetik meg maguknak a palackos gázt. Neha Saigal, az Asar Social Impact Advisors tanácsadója hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetű nőkre és lányokra különösen nagy teher nehezedik, mivel az órákig tartó fűtőanyag-gyűjtés elveszi az időt a munkától és az iskolától.
Az ilyen globális válságok megkérdőjelezik a korábbi eredményeket, például a női foglalkoztatás és oktatás fejlődését. A turizmus, amely az olyan országokban, mint Kenya és Tanzánia, a GDP körülbelül 14 százalékát adja, szintén sérül a helyzet miatt. A természetvédelmi programok finanszírozása a csökkenő látogatószám miatt veszélybe kerülhet, mivel a romló útviszonyok és a dráguló repülőjegyek visszavethetik az idegenforgalmat.
