Nem a jövőt tervezik, hanem a túlélést: pénzügyi stresszben élnek a magyar fiatalok
A magyar fiatal felnőttek jelentős része tartós pénzügyi nyomással él együtt. Az OTP Pénztárak megbízásából készült, reprezentatív kutatás szerint a 18–35 éves korosztály 68 százaléka legalább közepes mértékű pénzügyi stresszt tapasztal a mindennapjaiban, míg több mint egyharmaduk kifejezetten mély feszültségként éli meg jelenlegi anyagi helyzetét. Ezek az eredmények egy aggályos képet festenek egy fiatal generáció anyagi jólétéről és jövőjéről.
Tóbiás Boldizsár a kutatás egyik szemléletes összegzésével rávilágít arra, hogy a pénzügyi szorongás nem csupán egyéni tapasztalat, hanem szoros kapcsolatban áll a gyermekkori szocializációval is. Ezt az aspektust tükrözi, hogy azok körében, akik csupán alapvető pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, mint például zsebpénz kezelés vagy egyszerű spórolási tanácsok, az érintettek 73%-a szenved pénzügyi stressztől. Ezzel szemben a tudatosabb pénzügyi nevelésben részesültek esetén ez az arány mindössze 57%. Ez arra utal, hogy a családi háttér és a pénzügyi tudatosság már fiatal korban meghatározó szerepet játszik a jövőbeli pénzügyi magatartás formálásában.
Fontos kiemelni a családi pénzügyi beszélgetések dinamikáját is, ami lényegesen befolyásolhatja a fiatalok pénzügyi attitűdjeit. A felmérés eredményei alapján a megkérdezettek csupán 25%-a érzékelt nyugodt és nyílt párbeszédet a pénzügyekről otthon, míg 40%-nál feszültség volt a téma, és 16%-nál rendszeresen konfliktusok forrásává vált. Ez a helyzet gátat szab a pénzügyi tudatosság fejlődésének, és hozzájárul a fiatalok szorongásához.
Emellett a nemek közötti különbségek is észlelhetők a kutatásban. A fiúkat gyakrabban vonták be pénzügyi döntésekbe, míg a lányok aránya nagyobb abban, hogy nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi alapokkal. Több mint 18–24 éves fiatal kevesebb pénzügyi tudást hozott otthonról a 25–35 éves korosztályhoz képest, amely a pénzügyi szocializáció gyengülésére utal.
A fiatalok öngondoskodásának mértéke szintén alacsony, hiszen míg közel 50%-uk szerint fontos lenne már fiatal korban elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, valójában mindössze 17%-uk tesz lépéseket ennek érdekében. Az összetettebb öngondoskodási formákat, amelyek a takarékoskodást és az egészségügyi tudatosságot is magukban foglalják, csupán 6% alkalmazza.
A jövőbe vetett bizalom szintén megosztott; a válaszadók 43%-a úgy véli, hogy nem lesz elegendő nyugdíja a megélhetéshez, míg 29% egyáltalán nem számít állami nyugdíjra. Érdekes módon a korosztály negyede kezeli teljesen elhanyagolóan a nyugdíj-előtakarékosság kérdését, ami újabb aggasztó jelenség ezekben a pénzügyi nehézségekkel küzdő fiatalok körében.
