Gyengülő Forint és Kamatcsökkentési Előrejelzés
Az MBH Bank legfrissebb előrejelzései szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan júniusban elindítja a kamatcsökkentési ciklust, amely a magyar monetáris politikában komoly fordulatot hozhat. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a közelmúlt pénzpiaci mozgásai biztosíthatják a lazító intézkedések feltételeit, noha az MNB óvatos lépései elengedhetetlenek maradnak.
Az MNB alapkamatának csökkentése várhatóan lassabb ütemben fog folytatódni, mivel az infláció a második félévben ismét emelkedhet. Ez a fejlemény nemcsak a hitelpiacra, hanem az állampapírokra és a forint árfolyamára is jelentős hatást gyakorolhat.
Az első negyedéves GDP-adatok kedvezőbb eredményt mutattak a vártnál, azonban az MBH Bank fenntartotta a 2026-ra vonatkozó növekedési előrejelzését, amely 1,6 százalékos GDP-bővülést prognosztizál. A bank szerint a magyar gazdaságot több külső kockázat is hátráltathatja, például a gyenge mezőgazdasági szezon és a közel-keleti konfliktusok, különösen Irán helyzete, amely lefelé nyomhatja a gazdasági kilátásokat. Azonban 2027-re optimistább becsléseket vázoltak fel, az uniós források várható beáramlásának és új ipari kapacitások beindulásának köszönhetően, amely akár 3 százalék feletti növekedést is elérhet.
A forint árfolyama is fontos része az elemzéseknek: az MBH Bank véleménye szerint a forint az elmúlt időszakban túlértékelődhetett. A nyári hónapokban várhatóan reálisabb a 360–370 forintos euró árfolyam, és őszre ismét meghaladhatja a 370 forintot. Az erős forint rövid távon mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor hátrányosan befolyásolja az exportáló vállalatok versenyképességét, egyre több piaci szereplő számít arra, hogy a gazdaságpolitika nem tarthatja fenn tartósan a túl erős hazai devizát.
Az MBH Bank az inflációs előrejelzését is lefelé módosította: 2026-ra 3,0 százalékos éves inflációra számítanak, míg a 2027-es előrejelzés 3,9 százalékra csökkent. Ezek a kedvezőbb számok részben az erős forintnak tudhatók be, de számos olyan tényező is létezik, amely ismét felfelé nyomhatja az árakat. A közel-keleti konfliktus miatt emelkedő energiaárak, valamint a védett üzemanyagárak kivezetése nyáron komolyabb áremelkedést okozhat, míg az árrésstopok eltávolítása fokozatos lehet, ami szintén késleltetett inflációs hatásokat válthat ki.
A költségvetési hiány prognózisa is romlott: az új várakozások szerint 2026-ra a GDP-arányos deficit 6,1 százalékra emelkedhet, míg 2027-re 5,2 százalékra csökkenhet. Eddig a számok 5,6, illetve 4,8 százalékot jeleztek. Az elemzők aggodalma a kormány által beígért intézkedések miatt nő, amelyek jelentős terheket róhatnak a költségvetésre, ugyanakkor a kabinet a büdzsé állapotához köti a programok megvalósítását, ami a piac számára pozitív jelzés lehet.
Fontos lehetőségként említik az áfacsökkentést, amely akár még 2026-ban terítékre kerülhet. A személyi jövedelemadó csökkentése várhatóan 2027-re tolódik. A költségvetési helyzet jövője szempontjából kedvező fejlemény lehet, hogy az uniós források beérkezése elkezdődhet, megszűnhetnek az egyszeri kiadások, és a kamatkiadások gyorsabban csökkenhetnek a vártnál, ami 2027-re akár 0,1–0,2 százalékponttal is javíthatja a költségvetési egyenleget.
