Befektetési eredmények és a magyar akkugyártás jelenlegi helyzete
A legfrissebb tőzsdei adatok szerint a BUX index 134720,16 ponton, 0,94%-os csökkenéssel zárt, míg az OTP részvényei 41070 forinton, 1,96%-os mínuszt könyveltek el. A Mol részvényei viszont kis mértékben, 0,5%-kal 3986 forintra emelkedtek. A devizapiacon az EUR/HUF árfolyam 356,0 forint, ami 0,02%-os csökkenést mutat, míg az USD/HUF 306,9 forinton áll, szintén 0,02%-os visszaeséssel.
Az akkugyártás piaca Magyarországon egyre aggasztóbb képet mutat. Három fontos gyár, az SK komáromi és iváncsai üzemei, valamint a gödi Samsung gyár, a tavalyi évben jelentős pénzügyi visszaesést tapasztalt. A bevételek drámai módon zuhantak, a veszteségek pedig nőttek, miután több mint ezer dolgozót elbocsátottak. Az iparági adatok alapján 2025 volt az akkugyártás egyik legrosszabb éve.
A közelmúltban közzétett beszámolók szerint a három gyár összesített árbevétele közel 25%-kal csökkent, így a korábbi 2493 milliárd forintról 1823 milliárd forintra esett vissza. Különösen a gödi Samsung gyár érintett, ahol a bevétel több mint egyharmadával csökkent. Ezzel szemben az SK Battery Manufacturing Kft. komáromi egysége csupán 9%-os bevételi csökkenést könyvelt el, míg az SK On Battery Kft., amely szintén a komáromi és iváncsai létesítményekért felel, valamilyen mértékben növelni tudta a bevételeit.
Érdemes megemlíteni, hogy az árbevétel ilyen drasztikus visszaesése a cégek összesített veszteségeit is drámai módon növelte. Míg az előző évben 45 milliárd forintos veszteséggel zártak, tavaly ez a szám 136 milliárd forintra emelkedett. A legnagyobb veszteséget az SK On Battery szenvedte el, 118 milliárd forinttal, míg az SK Battery 5,5, a Samsung gödi üzeme pedig 13 milliárd forint mínusszal zárta az évet.
A munkaerőpiacon is megmutatkozik az ágazati problémák hatása; a három érintett cégnél összesen 1525 fővel csökkent az átlagos dolgozói létszám. Az SK komáromi és iváncsai üzemekben 881 fő válásáról volt szó, míg a gödi Samsung 683 fős létszámcsökkentést hajtott végre. Érdekesség, hogy a másik komáromi SK üzem felnőtt, 39 fővel nőtt az átlagos állomány.
Továbbá, a kormány stratégiája is megkérdőjelezhető, hiszen Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy nem támogatják a debreceni CATL-akkugyár bővítését, ami újabb kérdéseket vet fel a jövőbeni fejlesztések és a munkahelyek megőrzésének lehetőségei körül.
