A magyar gazdasági növekedés motorjai és kihívásai
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint a magyar gazdaság növekedésének fenntartásához a termelékenység javítása válik kulcsfontosságúvá. Az elemzés rávilágít arra, hogy a korábbi növekedési tényezők, mint a munkaerő bővülése és a tőkebeáramlás, már nem tudják előmozdítani a gazdasági bővülést, és új megoldásokra van szükség a fejlődés érdekében.
Tüske Erika, az elemzés szerzője, a 2026. június 16-i megjelenés során hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatottság bővülése és a tőkeállomány növekedése a jövőben már nem fogja érdemben hozzájárulni a GDP-hez. A stabil gazdasági növekedés érdekében az új kormánynak a termelékenység ösztönzésére kell fókuszálnia.
Az elemzésben kiemelték, hogy 2012 és 2024 között a magyar gazdaság éves átlagban 2,5%-kal nőtt, a tőkeállomány bővülése pedig minden évben átlagosan 1,1%-kal gyarapította a növekedést, főleg a külföldi tőke és EU-s források révén.
A GKI megállapításai szerint az új kormány eddigi lépései egy jelentős volumenű uniós forrás megszerzésére irányultak, azonban a következő években a forrásbőség nem várható. A 2012-2024 közötti időszakban a munkatényező szintén hatással volt a GDP növekedésére, átlagosan 0,8%-kal. A legdinamikusabb fejlődés a foglalkoztatás terén 2012 és 2016 között történt, amikor csaknem 16%-kal bővült a létszám.
Azóta azonban a szabad munkaerő-tartalékok kimerülése miatt a növekedés lelassult, és 2020-2024 között a munkaerő jövőbeli hozzájárulása már nem várható. 2025-től pedig demográfiai okok miatt a foglalkoztatottak számának csökkenésére lehet számítani.
Továbbá, a termelékenység 2012-2024 között a legkisebb mértékben, éves átlagban 0,6%-kal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Az alacsony hazai dinamika következtében Magyarország jelentős lemaradással bír a regionális termelékenységi versenyben, ami arra utal, hogy a makrogazdasági szinten a termelékenység növelése az a terület, ahol a legjelentősebb fejlődési tartalékok találhatóak.
