Újra megyei és kormánymegbízotti struktúrák a Tisza-kormány javaslatában
Az Orbán-rendszer intézményeinek átalakítása új irányt vehet a Tisza-kormány javaslatával, amelyben a vármegyék és főispánok helyett várhatóan megyék és kormánymegbízottak kerülnek a közszolgáltatások élére. A javaslat komoly vitákat gerjeszt, mivel a régi struktúrák lebontása és az új nevek bevezetése jelentős költségekkel járhat.
Kónya Polett részletes riportja szerint a korábbi névváltások és táblacserék már tízmilliókat emésztettek fel, és a mostani folyamat várhatóan milliárdos nagyságrendű kiadásokkal járhat. Egyes források azt is kiemelik, hogy a kormányhivatalok modernizálása és működési struktúrájuk átalakítása további anyagi terheket ró a költségvetésre.
Történelmi visszatekintés: vármegyék és főispánok
A „vármegye” és „főispán” megnevezések 2023. január 1-jétől érvényes önálló státuszként tértek vissza a közigazgatásban, az Alaptörvény tizenegyedik módosítása alapján. Az Orbán-kormány a lépést a történelmi hagyományok újraélesztésével indokolta, azonban ennek végrehajtása komoly bureaucratikus átalakulást követelt meg, hiszen több ezer intézmény átnevezésére volt szükség.
Az Átlátszó által végzett adatigénylés alapján a Magyar Közút Zrt. által kezelt utak mentén található 589 megyehatár-tábla cseréje 36,4 millió forintot emésztett fel. Ez a költség azonban csupán a közúti táblákra vonatkozik, a teljes átnevezéshez kapcsolódó kiadások még nem állnak rendelkezésre.
Pénzügyi következmények
Az átnevezés anyagi vonzatai már a múltban is jelentős mértékűek voltak, hiszen a választási szoftverek és felületek 16,7 millió forintos módosítása, valamint a megyehatárjelző táblák átírása jelentős költségeket eredményezett. Érdemes megemlíteni, hogy a mostani visszanevezés során új táblák beszerzése várható, mivel a korábbi „megye” feliratú táblák már kiselejtezésre kerültek, ami az összköltséget több százmillió forintra emelheti.
Magyar Péter, a Tisza-kormány képviselője, a parlamenti üléseken jelezte, hogy a kormányhivatalok működésének átalakítására irányuló terveik van, ami a közigazgatás hatékonyságát hivatott növelni, ugyanakkor számos szakmai és politikai kihívás is vár rájuk.
Kihívások a közigazgatásban
Az új struktúrák bevezetése nem csupán költségvetési szempontból jelent elgondolkodtató kérdéseket. A vármegyei rendszer történeti hagyományai álláspontokat különböztetnek meg a politikai diskurzusban, emellett a közigazgatási agilitás kérdése is zászlóshajója lesz a következő időszak vitáinak. Miközben a költségek és a bürokrácia mérséklésére irányuló törekvések láthatóak, a tény, hogy a tisztánlátás és az administráció javítása érdekében hozott javaslatok egy újabb mélyreható átalakítást sürgetnek, korántsem egyszerűvé teszi az átmenetet.
A Tisza-kormány tervei tehát nem csupán formai elemek, hanem a közigazgatás megújítására vonatkozó jelzések, amelyeket folyamatosan szem előtt kell tartani a jövőbeni döntések során.
