Megdöbbentő fordulat: nem a legforróbb megyénk a leghalálosabb
A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit részletesen elemezték az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói, akik az elmúlt tizenegy év adatainak figyelembevételével dolgozták fel az eredményeket. Az elemzés megállapítása szerint érdekes ellentmondásokra bukkantak: nem azokban a megyékben tapasztalták a legnagyobb többlethalálozást, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő, hanem az adott helyi tényezők, mint például az egészségügyi ellátás színvonala, a lakáskörülmények és a közegészségügyi felkészültség is jelentős hatással vannak a helyzetre.
A kutatás vezetői, Szabó Péter és Pongrácz Rita, hangsúlyozták, hogy a hőmérséklet emelkedése és a közegészségi kockázatok közötti összefüggés rendkívül összetett. A déli és délkeleti országrész idén nyáron jellemzően két-három hőhullámos hetet élt át, azonban a jelentős mortalitás nem itt, hanem más megyékben alakult ki. Az elemzés feltárta, hogy míg Csongrád-Csanád megyében, amely gyakran a legmelegebb regionális megítélés alá esik, a többlethalálozás aránya alacsonyabb volt, addig például Tolna megyében 35%, Baranyában 28%, valamint Jász-Nagykun-Szolnokban 26%-os arányokat regisztráltak, szemben a Bács-Kiskun megyei 25%-kal.
A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatait felhasználva, 2015 és 2025 között, heti bontásban elemezték a hőhullámokat és a halálozási számokat mind a 19 megyében, valamint Budapesten. A legnagyobb hőhullámos hetek Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyékben fordultak elő, ahol évi átlagban a május-szeptemberi időszakban tartós hőterhelés tapasztalható.
A hőhullámok mértéke nemcsak a csúcshőmérsékletek, hanem a napi átlaghőmérsékletek emelkedésében is érzékelhető. A kutatás megállapította, hogy a nappali meleg, amely az éjszakai hűvös hiányával párosul, jelentősen csökkenti a szervezet regenerálódási képességét, ezáltal növelve az egészségügyi kockázatokat.
Ráadásul az utóbbi két év legintenzívebb hőhullámának ideje alatt Budapesten 34%-os többlethalálozást tapasztaltak, ami szintén messze meghaladta a május-szeptemberi időszak átlagát. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a hőhullámok következményeinek kezelésére vonatkozó stratégiáknak nem csupán a nyári hőségriadók idején kell alkalmazásra kerülniük, hanem hosszú távon, az egészségügyi és szociális ellátási, valamint a várostervezési területeken is reformokra van szükség.
Összességében a kutatás eredményei világosan rámutatnak arra, hogy a hőhullámokkal kapcsolatos közegészségügyi intézkedésekre való felkészülés komplex kihívás, amely nemcsak az időjárásra, hanem az életkörülményekre és a helyi ellátási rendszerek funkciójára is figyelmet érdemel.
