Sulyok Tamás nyilatkozata az alaptörvény-módosításról
Sulyok Tamás köztársasági elnök határozottan bírálta a javasolt alaptörvény-módosítást, amellyel kapcsolatban úgy véli, hogy az jogsértő elemeket tartalmaz. Az alaptörvény tizenhetedik módosítása, amely személyesen is érinti őt, több szempontból sérti a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, valamint a hatalommegosztás elvét.
A Sándor-palota közleménye alapján a köztársasági elnök alkotmányos szerepéből adódóan nem cselekedhet a kormány vagy más hatalmi ágak helyett. Sulyok hozzátette, hogy európai viszonylatban egyedülálló, hogy aktív köztársasági elnököt politikai okok miatt távolítanak el arra hivatkozva, hogy az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései kifejezetten rá vonatkoznak.
Sulyok Tamás aláhúzta, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen hatóság, amely jogosult az államfőt hivatali posztjától megfosztani, és ezt csak konkrét indokok alapján, mint az Alaptörvény vagy más törvények megsértése esetén teheti meg.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra is, hogy 1990 óta az Országgyűlés szavazása nyomán legitim módon választották meg a köztársasági elnököket, ezáltal biztosítva az intézmény stabilitását. Az alaptörvény tervezett módosítása azonban törést hozna ebben a rendszerben, mivel a jövőbeni államfő a politikai hatalom jelöltje lesz, akit az elődje eltávolítása révén választanak meg, így a köztársasági elnök is a politikai többség foglyává válik.
Továbbá Sulyok kiemelte, hogy a tervezett módosítás nemcsak a köztársasági elnöki intézményt érinti hátrányosan, hanem minden független hatalmi ágat is, mivel precedenst teremthet arra, hogy bármely független szerv vezetője egyedi döntéssel elmozdítható legyen. Ez a jogállamiság helyett egyfajta hatalomkoncentrációt hozna magával, és aláásná az alkotmányos demokráciát.
Sulyok Tamás megjegyezte, hogy a kormánypártok által hangoztatott különleges felhatalmazás nem ad jogot alapvető jogok vagy alkotmányos elvek megsértésére. Ezen kívül arra is figyelmeztetett, hogy a tervezet elfogadása veszélyezteti a rendszerváltás vívmányait és az európai értékeken alapuló magyar demokratikus hagyományokat.
Az alkotmányos konfliktusok jogállami megoldásához a Velencei Bizottság véleményének figyelembevételét javasolta, amely garanciát nyújthatna a helyzet rendezésére. Emellett arra kérte a politikai véleményformálókat, hogy felelősségteljesen nyilatkozzanak, mert a társadalom demokratikus értékrendjét befolyásolják.
Arra figyelmeztetett, hogy Magyarország történelmi fordulóponthoz érkezett, ahol a demokratikus értékek védelme a jövőnket határozza meg, és az ezt érintő elhanyagolások komoly károkat okozhatnak. Sulyok Tamás végül hangsúlyozta, hogy a jogállamiság és az emberség értékei iránti elkötelezettség mindannyiunk kötelezettsége, amelyet a múlt tapasztalatai még inkább megerősítenek.
A javasolt alaptörvény-módosítás tartalma
A Tisza-kormány által benyújtott javaslat az alábbiakat tartalmazza:
- 12 éves cikluskorlátot vezet be a parlamenti képviselők számára;
- Felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt;
- Lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint új köztársasági elnök választását;
- Visszaállítja a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróságon, megszüntetve ezzel Polt Péter elnök megbízatását;
- Visszanevezi a vármegyéket megyékre.
A Fidesz párt jelezte, hogy bojkottálni kívánja a szavazást a javaslatról, miközben az Európai Bizottság figyelemmel kíséri az eseményeket.
