Tisztítótűz: Öt lépés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működéséhez
2026. július 10-én Magyar Péter, a miniszterelnök, bejelentette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot, amely célja a közbizalom helyreállítása és a közvagyon védelme. A törvény bevezetőjében figyelmeztetnek arra, hogy a közélet tisztaságának megerősítése alapvető a demokratikus újjáépítés szempontjából.
Az új hivatal célja, hogy felderítse a közvagyont érintő korábbi visszaéléseket és jogellenes vagyonkimentéseket, valamint megakadályozza a jövőbeni jogsértéseket. Az NVVH működése öt lépésben valósul meg, melyek révén a gyanúból kockázati jelzés, majd vizsgálat, felügyelet és végső soron intervenciós intézkedések születhetnek.
A hivatal működési mechanizmusa
Amennyiben felmerül a gyanú egy vállalkozás működésével kapcsolatban, amely jelentős részben közpénzes forrásokra támaszkodik, a Hivatal kockázatértékelést végez. Ennek célja, hogy feltárja a közvagyon felhasználásával járó kockázatokat, valamint azonosítsa az esetleges problémákat.
Az első lépés még nem büntetőeljárás, hanem a gyanú kockázattá változása. Amennyiben a kockázatértékelés eredményeként a Hivatal érdemi kérdéseket talál, közvagyonvédelmi vizsgálatot indíthat. Ilyenkor a Hivatal adatokat, iratokat kérhet, nyilatkozatokat készíthet, helyszíni vizsgálatokat tarthat, így alaposan feltérképezheti a vizsgált cég működését.
Intézkedések és következmények
A vizsgálat végén a Hivatal képes dönteni, milyen intézkedések szükségesek. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a Hivatal akár feljelentést is tehet, illetve kezdeményezheti a közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást. Ez utóbbi esetben az állam képviseletében eljáró közpénzügyi elnökhelyettes jogosult ellenőrzi a vállalkozás pénzügyi helyzetét és jogi lépéseket tehet a közvagyon védelme érdekében.
A Tisztítótűz projekt keretében az NVVH létezése nem csupán a múltbeli jogsértések feltárására koncentrál, hanem törekszik a jövőbeni visszaélések megelőzésére is. A közvagyon védelmének erősítése a demokratikus jogállam szempontjából kulcsfontosságú, így a törvényalkotók ezen intézkedések révén a közbizalom helyreállítását célozzák.
