Jogosítvány 70 felett: magyar kutatás írhatja át a szabályokat
Az életkor önmagában nem minősíti alkalmassá vagy alkalmatlanná a vezetésre az egyént, hiszen a valódi kockázatot gyakran a rejtett kognitív zavarok okozzák. Magyar kutatók egy új, innovatív módszert fejlesztettek ki, amely pontosabb képet adhat arról, hogy egy stroke-on átesett vagy idősebb személy biztonságosan részt vehet-e a közúti forgalomban.
Az idős vezetők helyzetével kapcsolatos aggodalmak sok esetben eltúlzottak. A statisztikák szerint a halálos baleseteknél az idősek gyakrabban szerepelnek, de ez főként a sérülékenységükből adódik, hiszen egy azonos erejű ütközés során nagyobb eséllyel szenvednek súlyos sérüléseket. Érdekes, hogy a balesetek, amelyeket idősek okoznak, ritkábban végződnek tragédiával, mint a fiatalabb korosztályok esetében.
Nem a szemüveg a legnagyobb kérdés
A gépjárművezetői alkalmasság megítélése nem csupán orvosi, hanem jogi és közlekedésbiztonsági szempontból is releváns. Az emberi tényezők a balesetek 95 százalékának hátterében állnak. A kognitív képességek romlása azonban gyakran rejtve marad, hiszen az orvosi vizsgálatok tipikusan a fizikai állapotra koncentrálnak. Az új kutatás arra figyelmeztet, hogy az enyhébb memória-, figyelem- vagy döntéshozatali zavarok már jelentősen befolyásolhatják a közlekedésbiztonságot.
Az eddigi neuropszichológiai tesztek nem mindig adnak kellően megbízható képet a vezetési alkalmasságról. Ezt felismerve a kutatók egy mesterséges intelligencián alapuló statisztikai modellt kapcsoltak a kognitív vizsgálatokhoz, amely a stroke-betegek körében validált módszer. Ez a modell nemcsak igen vagy nem választ kínál, hanem képes kezelni a bizonytalan eseteket is.
Az új módszer előnyei
A Semmelweis Egyetem 2022 és 2024 között a stroke-on átesett 115 beteg bevonásával végzett kutatása során a páciensek neuropszichológiai vizsgálaton vettek részt, majd közúti vezetési teszten kellett számot adniuk képességeikről. A kutatás felfedte, hogy a hagyományos tesztelés csak két kategóriát képes megkülönböztetni: alkalmas vagy alkalmatlan. Az új megközelítés viszont bevezette a bizonytalan esetek kategóriáját, amelyhez a stroke-betegek 15 százaléka tartozott. Ennek célja a tévedés kockázatának csökkentése, lehetőséget adva további vizsgálatok elvégzésére.
Ezzel szemben a további csoport tagjai esetében a rendszer 95 százalékos pontossággal tudta az alkalmasságot megítélni. Ez a megközelítés lényegesen megbízhatóbb, mint a meglévő tesztelési eljárások.
A jövő útja
A jövőben hasonló rendszerek az alapellátásban is elérhetők lehetnek, segítve a közúti forgalomban való részvétel biztonságának megítélését, nem csupán az érintettek, hanem a közlekedés egészének védelme érdekében is.
Magyarországon a jogosítvány érvényessége nem korhatárhoz kötött, a vizsgálatok gyakorisága viszont az életkor előrehaladtával sűrűsödik. Jelenleg a következő szabályozás vonatkozik az orvosi alkalmassági vizsgálatokra:
- 50 éves kor alatt: 10 év
- 50 és 60 év között: 5 év
- 60 és 70 év között: 3 év
- 70 év felett: 2 év
Más európai országokban különböző gyakorlatok figyelhetők meg, például Spanyolországban 65 év felett ötévente, míg Görögországban háromévente kell jogosítványt hosszabbítani.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a következő lépés az idősebb gépjárművezetők számára kifejlesztett, validált módszerek kidolgozása lehet. Az új tesztek célja az egyszerű, gyors és olcsó vizsgálatok létrehozása, amelyeket akár háziorvosok is alkalmazhatnak.
Ez a megközelítés nem a jogosítványok tömeges visszavonására vonatkozik, hanem inkább az objektívebb döntéshozatali folyamatra, csökkentve a jogtalan alkalmatlanság megállapításának esélyét, és felismerve azokat, akiknél valóban fennáll a kockázat.
