Sulyok Tamás: Alkotmányellenes Döntés és a Jövő Kihívásai
Sulyok Tamás volt köztársasági elnök július 22-én nyilatkozott először távozása óta, és komoly aggodalmát fejezte ki a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. A parlament által elfogadott alaptörvény-módosítás, amely személyesen őt érinti, nemcsak a magyar jogi normákat, hanem a nemzetközi és az európai uniós jogi elveket is sérti, állítja a volt államfő.
A Mandinernek adott interjújában Sulyok kifejtette, hogy a döntés, amely lehetővé tette az eltávolítását, tartalmilag alkotmányellenes, és az ő pozíciójából fakadóan már nem kérhetett államfőként jogi felülvizsgálatot. Ezt követően kifejtette, hogy a parlamenti döntés aláírását a „helyes magatartás” súlyos dilemmajaként élte meg, amelyet nemzeti sorskérdésként fogott fel.
„Az egyetlen lehetséges reakcióként kénytelen voltam aláírni a parlamenti döntést” – mondta, hozzátéve, hogy habár ettől a tiszteletreméltó tisztségtől alkotmányellenesen fosztották meg, az események hátterében egyfajta isteni akaratot lát. A jövőt a változásban keresi, arra utalva, hogy a hatalom igyekszik lebontani a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Sulyok hangsúlyozta, hogy a hatalommal való viszonya rendkívül bonyolult, mivel a döntését követő következményeket a magyar jogállamiságra nézve beláthatatlannak tartja. A Nyugaton érzékelt hurráoptimizmus kapcsán megjegyezte, hogy a helyzetet frissebb fejjel kell vizsgálni, mert a valóság nem minden esetben tükrözi a kezdeti optimizmust.
Az Országgyűlés július 13-án szavazta meg az Alaptörvény 17. módosítását, amely Sulyok kormányzati megbízatását is érintette. Köztársasági elnökként az aláírásra öt nap állt rendelkezésére, és a szignós eljárással megpecsételte sorsát, hiszen az aláírást követő napon már nem gyakorolhatta jogait.
A volt államfő kifejezte, hogy a jövő kihívásait a jogállamiság védelmében kell kezelni, és arra figyelmeztetett, hogy a politikai felelősség nem az államfőt terheli, hiszen neki közjogi feladatai vannak, amelyek megkövetelik a pártatlan magatartást.
