Nagy baj közeleg: nem lesz, aki gondozza az időseket
A közeljövőben komoly problémák sorával kell szembenéznünk a magyar idősellátás terén. A helyzet súlyosságát jól tükrözi, hogy a hazai idősotthonokban már körülbelül 40 ezer ember várakozik elhelyezésre. Miközben a kormány ígérete szerint 20 ezer új férőhelyet hoznának létre, a helyzet még így is aggasztó. Az ápolási szakmák, mint az idősgondozás, nem vonzóak a fiatalok számára, így sokan keresnek munkalehetőségeket Nyugat- és Észak-Európában.
2026. július 28-án, László B Katalin tollából érkezett a figyelmeztetés, miszerint az idősgondozás iránti igény folyamatosan növekszik, hiszen 2050-re a becslések szerint az unió állampolgárainak csaknem egyharmada 65 év feletti lesz. Az Európai Bizottság demográfiai jelentése hangsúlyozza, hogy az idősellátás és hosszú távú gondozás iránti kereslet nőni fog a következő évtizedekben.
Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban kifejtette, hogy az európai társadalom elöregedése miatt a figyelem egyre inkább az idősgondozásra összpontosul. E tárgyban az Európai Bizottság is egyre aktívabb, ami pozitív fejlődést jelez. A különböző tagállamok között azonban érezhető különbségek mutatkoznak az ellátórendszerek működése és a finanszírozás lehetőségei terén.
Nyugat- és Észak-Európában hosszú távú stratégiák irányítják az idősgondozás fejlesztését, míg Dél- és Kelet-Európában a családok vállalják a terheket a gondozás terén. Nagy Viktor elnök szerint jelenleg Északnyugat-Európában az állam szorosabban együttműködik a szociális szolgáltatásokkal, míg Magyarországon a helyzet más: a családoknak kényszerülniük kell a házi gondozásra vagy intézményi elhelyezésre.
A helyi adatok szerint 40 ezer ember várakozik idősotthonba való elhelyezésre Magyarországon, ami a teljes népességhez képest jelentős szám. A pontos ellátásra szorulók száma azonban nehezen meghatározható. Ráadásul, a különböző szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenül oszlik meg, hiszen Budapesten és annak környékén sokkal több idősgondozási lehetőség van, mint Kelet- vagy Dél-Magyarországon.
A fenntartók óriási várólistákkal küzdenek az idősgondozás terén, és ha a tervezett 20 ezer új férőhely létrejön, az jelentős könnyebbséget jelenthet. A legnagyobb probléma azonban a szakképzett munkaerő hiánya, mivel sok ápoló és gondozó keres alacsonyabb stresszel bíróságot Észak- és Nyugat-Európában, így a hazai piacon a szakmához való érdeklődés csökken.
Magyarországon az időskorban töltött egészségben eltöltött életévek száma alacsony. Az, hogy az idősek hamarosan kórházi ellátásra szorulnak, új kihívások elé állítja az idősgondozás paradigmáját, különösen ha összehasonlítjuk más európai országok gyakorlatával. Nagy Viktor rámutatott, hogy fontos lenne az állami normatíva alapján finanszírozott idősotthoni férőhelyek számának növelése, ahogy azt a kormány programja is tervezi, hiszen ezzel segíthetjük a kevésbé vonzóvá vált szakmát is, valamint a jövőbeni igényeket is jobban szolgáló ellátórendszert teremthetünk.
