Duna vízszintje: Rémhírek cáfolata és valóság
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) határozottan cáfolta a közösségi médiában elterjedt tévhiteket, miszerint a Duna alacsony vízállását a felvízi országok gátjai okozzák. A hivatalos közleményben az OVF kijelentette: a Duna vízállásának csökkenése a történelmi léptékű aszály következménye, nem pedig a vízgazdálkodás hibája Magyarországon.
A vízügyi szervezet hangsúlyozta, hogy a Duna nemzetközi vízfolyás, amelytől a megállapodások és jogszabályok alapján egyik állam sem képes korlátlanul rendelkezni. Az áramlási láncban a vízmennyiséget zsinórüzemben engedik tovább a vízerőművek és gátak, ami garantálja, hogy a beérkező víz mennyisége gyakorlatilag változatlanul kerül továbbításra az alvízi szakaszok felé. Az eljárás célja a vízhasználat hatékony és igazságos kezelése a különböző érintett államok között.
Az OVF tájékoztatása szerint az alacsony vízállás okai között szerepel a teljes vízgyűjtő területen tapasztalható csapadékhiány és az abból eredő rendkívül alacsony természetes vízhozam. A nyári hónapokban ebben az időszakban regisztrált vízszint minden korábbi rekordot megdöntött. Az osztrák szakaszon működő 12 duzzasztó, amely bár rövid távú vízátviteli megoldásokat képes biztosítani, nem elegendő a klímaváltozás miatti átfogó vízhiány kezelésére.
Fontos helytállósága van annak a tévhitnek is, miszerint a Duna felső szakaszán elegendő mennyiségű víz áll rendelkezésre, amely Magyarországra nem jut el a felvidéki országok gátai miatt. Az OVF azonban megerősítette, hogy a vízkészlet feletti rendelkezés nem csupán egyetlen ország jogkörébe tartozik, hanem szigorú nemzetközi egyezmények keretein belül történik, melyek kötelező érvényűek a résztvevő államok számára.
A Duna jelenlegi alacsony vízállása, így például a kormányzati intézkedések sürgetése, a természetes vízhozam drámai csökkenésének közvetlen következménye. A vízgazdálkodási intézkedések hiánya, amely lehetővé tette volna a vizi tározótó kialakítását, tovább súlyosbította a helyzetet, hiszen a bővizű időszakokban felhalmozott vízkészlet alkalmazása ily módon nem lehetséges.
Az OVF egyértelműen kiemelte, hogy a Duna vízgyűjtó területén tapasztalható aszályt a klímaváltozás hatásai is befolyásolják, ami évről évre egyre élesebb vízhiányt eredményez. A közeljövőben sürgető válaszokat kell találni ennek a helyzetnek a kezelése érdekében, hogy a vízgazdálkodás fenntarthatóbbá váljon.
