Mekkora hatása lesz a paksi leállásnak a magyar gazdaságra?
A paksi atomerőmű részleges leállásának közvetlen gazdasági következményei egyelőre nem tűnnek drámainak, a szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy egy esetleges elhúzódó energiakrízis már néhány tized százalékponttal is csökkentheti a gazdasági növekedést. Tüske Erika elemzése alapján, augusztus 5-én, a legfrissebb adatok alapján a BUX index 148085.97 ponton stagnált, ami 0,67%-os csökkenést mutat. Az OTP részvényei 46750-en zárták a napot, 1,06%-os eséssel, míg a Mol részvények ára 4608-ra csökkent, 2,25%-os visszaeséssel. Az euró-forint árfolyam 361,6 volt, míg a dollár-forint 313,0 körüli értéken állt, minimális 0,04%-os és 0,02%-os csökkenéssel.
A gazdasági elemzők véleménye
A Raiffeisen elemzője, Török Zoltán szerint a kialakult energiahelyzet költségvetési hatása viszonylag korlátozott lehet. Megjegyezte, hogy a kormányzati intézkedések, beleértve a rezsivédelem fenntartását és a paksi erőmű újbóli üzembe helyezésével járó költségeket, a GDP 0,1%-át teszik ki. A szakértő arra is rávilágított, hogy a fizetési mérlegben várhatóan nagyobb hatás mutatkozik meg, mivel a villamosenergia-import aránya augusztus elejére a korábbi 20-25%-ról 46%-ra emelkedett, ami 500 millió és 1 milliárd euró közötti eltérést okozhat.
Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ vezetője úgy véli, hogy a paksi leállás nem fog jelentős hatást gyakorolni az idei GDP-re. Mint mondta, a nagy energiaigénybevételű iparágak termelésének visszafogása valószínű, de azt az év későbbi szakaszára tudják ütemezni, így a várható gazdasági visszaesés csekély mértékűnek tűnik, és csak egy kerekítési hibának felel meg az éves GDP-n belül. A szakértő becslése szerint a harmadik negyedében a GDP 0,1-0,2%-kal csökkenthet az energiaigényes iparágak visszafogottabb termelésének következményeként.
Külkereskedelmi hatások
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a paksi teljesítmény kiesése önálló GDP-veszteséget jelent, hiszen az energiatermelés a bruttó hazai termék szerves része. „A külkereskedelmi mérleg romlását biztosan okozza az import növekedése, ami tovább rontja a GDP negyedik negyedéves adatait” – tette hozzá a szakértő. Ha a válság hetekig elhúzódik, a gazdasági növekedés akár néhány tized százalékponttal is alacsonyabb lehet, mint a korábban várt 1,6-1,7%-os éves növekedés.
Kormányzati várakozások
Kármán András pénzügyminiszter a július 16-i Országgyűlés ülésén bejelentette, hogy a kormány az idei évre 1,6-1,7%-os, míg a következő évre 2%-ot meghaladó gazdasági növekedéssel számol. Az előrejelzések tükrében a paksi atomerőmű leállása a várakozások szerint csak korlátozott hatással lesz a magyar gazdaság teljesítményére, ugyanakkor a jövőbeli energetikai kihívásokra is figyelemmel kell lennünk.
