Új lehetőségek a magyar–svájci gazdasági kapcsolatokban
Az új kormányzati ciklus friss lehetőségeket teremt a magyar és svájci gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Kiélezett versenyképesség megőrzése érdekében a hangsúlyt a magas hozzáadott értékű beruházások ösztönzésére, a kutatás-fejlesztésre, a digitalizációra és a mesterséges intelligenciára kell helyezni. Ezt a központi témát vitatták meg a 2026-os Blue Ribbon Business Summit konferencián, ahol kormányzati és vállalati vezetők találkoztak, hogy mérlegeljék a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat.
Béres István, a SwissCham Hungary Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a balatonfüredi summiton hangsúlyozta, hogy a magyar–svájci gazdasági együttműködés új, kedvező időszak elé nézhet. Svájc, mint a világ egyik leginnovatívabb gazdasága, jelentős növekedési potenciált kínál a két ország között, köszönhetően a hosszú távú partnerségre épülő együttműködésnek és az innovációra való fókusznak.
Daniel Cavegn, Svájc ideiglenes ügyvivője felidézte, hogy idén éppen 80 éve állnak helyre a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Svájc között. Jelenleg körülbelül 900 svájci érdekeltségű cég működik hazánkban, mintegy 33 ezer munkavállalóval, jelentős szerepet játszva a magyar gazdaság különböző szegmenseiben. Cavegn is rámutatott, hogy Svájc továbbra is elkötelezett a magyar partnerekkel való szorosabb együttműködés iránt, különösen az innováció terén.
Bódai Miklós, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium Külgazdasági Államtitkárságának kabinetfőnöke az előadásában elmondta, hogy a kormány célja a magasabb hozzáadott értékű beruházások ösztönzése, az exportképes magyar vállalkozások számának növelése, valamint a kutatás-fejlesztés és a digitalizáció támogatása. Bódai kiemelte, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) fontos szerepet fog játszani a beruházásösztönzés terén, miközben a kormány az egyszerűsített ügyintézés és a vállalatok visszajelzéseire épülő szabályozási környezet megteremtésére is nagy hangsúlyt fektet.
A konferencia során a panelbeszélgetés szereplői, közöttük Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója, Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország vezetője, és Szlávik Péter, a Philip Morris Magyarország külkapcsolati és kommunikációs vezetője, megosztották tapasztalataikat a fenntarthatóság, versenyképesség és klímaváltozás üzleti hatásairól. Hoffmann szerint a vállalatoknak már nem merev ötéves tervekre van szükségük, hanem világos jövőképre és stabil értékrendre, figyelemmel a folyamatosan változó gazdasági környezetre. A Holcim célja, hogy 2040-re karbonsemlegessé váljon a cementgyártás területén.
Noszek Péter hangsúlyozta, hogy a Nestlé az elmúlt nyolc évben közel 300 milliárd forint értékben fektetett be Magyarországon, célzottan a kutatás-fejlesztés területére, ahol az egészséges táplálkozásra irányuló projektek állnak a középpontban. Szlávik Péter hozzátette, hogy a kiszámítható gazdasági környezet ma már létfontosságú a vállalatok számára, hiszen a Philip Morris évente körülbelül 360 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetéshez, biztosítva ezzel közel egymillió hazai ügyfél szolgáltatását.
Az esemény zárásaként átadták a fenntartható és versenyképes társadalomért járó díjat a Hintalovon Alapítványnak, amely az elismerés mellett 500 ezer forintos támogatásban is részesült. A konferencián résztvevők között egyetértés volt abban, hogy a jövő győztesei azok a vállalatok lesznek, akik alkalmazkodni tudnak a változó gazdasági környezethez, a felelős vállalatirányításra és az innovációra alapozva.
