Tartalmi összefoglaló Szijjártó sajtótájékoztatóiról
A közelmúltban több független külügyminisztériumi dolgozó beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter sajtótájékoztatóihoz rendszeresen minisztériumi munkatársakat vezényeltek a kívánt létszám biztosítása érdekében. Az eseményeket gyakran úgy szervezték, hogy a sajtó képviselői, különösen a független szerkesztőségek, nem kaptak meghívást, így elkerülve a kínos vagy kellemetlen kérdéseket.
A sajtótájékoztatókon a minisztériumi dolgozóknak előre kijelölt helyükön kellett tartózkodniuk, megérkezve legalább fél órával az esemény előtt, és csak Szijjártó távozása után hagyhatták el a termet. Információk szerint a munkatársakat a szervezeti egységek vezetői irányították, akiknek előre jelezniük kellett, hány munkatársat kell delegálni a rendezvényre.
Ez a gyakorlat több éve fennáll, és a külügyminisztériumi munkatársak rotációs rendszerben cserélődtek, hogy a heti sajtótájékoztatók során mindenki sorra kerüljön. Kezdetben néhány esetben önkéntes alapon gyűjtötték össze a résztvevőket, de ha nem volt elegendő jelentkező, akkor a vezetők kijelölték azokat, akiknek részt kellett venniük.
Előfordult, hogy a munkavállalókat különböző minisztériumi épületekből rendelték át az események helyszínére, amely gyakran súlyos időjárási viszonyok között, mint eső, hőség vagy hó, történt. Bizonyos esetekben a megérkezett dolgozóknak azt a tájékoztatást adták, hogy a terem megtelt, így vissza kellett térniük munkájukhoz.
A sajtóesemények során a jellemzően megjelenő munkatársak száma nem mindig volt elegendő a terem teljes kihasználásához, különösen akkor, ha a külföldi vendégek kísérői is csak helyfoglalóként voltak jelen. Az információk szerint, bizonyos sajtótájékoztatókon csupán egyetlen újságíró képviselte a sajtót, és a külügy sajtófőosztályának egyik munkatársa előre utasította, milyen kérdéseket tehet fel.
A sajtótájékoztatókon a nézők általában csak Szijjártó Pétert és külföldi partnereit láthatták, így a háttérben helyet foglaló minisztériumi dolgozók alig voltak észlelhetők. Ezzel a gyakorlatilag manipulált légkörrel a külügyminisztérium sok esetben megpróbálta elkerülni a független sajtó által feltett kényes kérdéseket, fenntartva a látszatot a sajtó iránti nyitottságról.
