Várakozások és kihívások a Tisza-kormány első 100 napjában
Bod Péter Ákos, közgazdász, alaposan elemezte a Tisza-kormány első 100 napját, a gazdaságpolitikáját és annak hiányosságait. Az elemzésében kifejtette, hogy nem elegendő csupán a korrupció üldözésére koncentrálni a romló költségvetési egyensúly helyreállításához.
A kormányzati intézkedések sürgőssége és a már meglévő külső gazdasági kihívások mellett Bod kiemelte, hogy a jövő évi költségvetés sok részletben választ adhat azoknak a kérdéseknek a többségére, amelyeket a gazdasági szereplők már most is feltesznek. Az adópolitikai változtatások sorsszerű kérdésként fognak megjelenni a következő időszakban.
A politikai helyzet alakulása
Bod Péter Ákos megemlítette, hogy a Tisza-kormány első hónapjában sikerült végrehajtani az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely lehetőséget teremtett az államjogi és politikai előnyök megszerzésére. Ez nem csupán az Alkotmánybíróság átalakítását foglalta magában, hanem a kormány EU-s kapcsolatrendszerének helyreállítását is.
Mindazonáltal figyelmeztetett, hogy míg az alkotmányos változások gyorsan lezajlottak, a kormányzati rend kialakítása, beleértve a közép- és alsóbb szintek felállítását, lassan halad. Ennek oka, hogy 16 év után egy új politikai erő lépett a színre, ahol a kormánytagok tapasztalat híján voltak, így a kormány apparátusának felkészítése a vártnál lassabb ütemben halad.
A gazdasági változások és a pénzügyi kilátások
Bod arra is kitért, hogy a Tisza Párt kétharmados többségével rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy koalíciós kényszer nélkül irányítsa a végrehajtó hatalmat. Jelezte, hogy a köztársaság megújításához mérhető lassúsággal találkozhatunk a kormányzati apparátus feltöltésében. Jelenleg is történnek miniszteri kinevezések, de sok fontos pozíció üres, és az új munkatársak integrációja még folyamatban van.
Az államháztartás helyzete
Bod Péter Ákos a költségvetési egyensúly kérdéseivel kapcsolatban rámutatott, hogy a jelenlegi államháztartási problémák súlyosbodtak a választások előtti költekezés révén. Ugyanakkor pozitív fejlemények is történtek, különösen az uniós kapcsolatok területén. Az EU-s források lehívását illetően minden esély megvan a sikerre, de ez nem mentesít a kormányt a költségvetési hiányosságok alól.
A költségvetési kiadások drasztikus csökkentése, mint például az ezermilliárd forintos mérséklés, bár sikerrel járt, a jövőben nem reprodukálható az eddigi módon. A nemrégiben bejelentett jogalkotási törekvések között szerepel a korrupcióellenes intézkedések bevezetése is, mint például az NVVH létrehozása.
Jövőbeli kilátások
A közgazdász végül hangsúlyozta, hogy a következő időszak döntő pillanatai a kormány számára meghatározó lesz, különösen akkor, amikor a korábbi rendszer által örökölt állami beavatkozásokról van szó, mint például az árrögzítések vagy a kamatmoratóriumok. A 2027-es költségvetés, valamint az adópolitikai váltások talán választ adnak a felmerülő kérdésekre, de egyelőre érdemi előrejelzések nem állnak rendelkezésre.
