Cringe, rizz, slay: miért beszélnek a fiatalok félig angolul?
Nem kell külföldön élni ahhoz, hogy valaki félig angolul kezdjen beszélni: elég néhány óra TikTok, videójáték vagy streaming naponta. A Z és az Alfa generáció számára a „cringe”, „random”, „slay” vagy „rizz” sokszor már nem idegen szavak, hanem a hétköznapi kommunikáció részei.
A jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy a fiatalok mindennapi kommunikációjának jelentős része olyan digitális felületeken zajlik, ahol az angol a meghatározó nyelv. Guld Ádám kommunikációs szakember és a pécsi egyetem médiakutató docense a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár szakmai napján kifejtette, hogy a változás már több mint egy évtizede megfigyelhető.
„A megoldás viszonylag egyszerű: ez a digitális médiakultúra jellemzőivel függ össze. A digitális médiakultúrának van egy közös globális nyelve, ez az angol. Fontos megemlíteni, hogy a popkulturális tartalmak döntő többsége angol nyelvű” – fogalmazott.
A fiatalok nem egyetlen forrásból veszik át ezeket a kifejezéseket. A közösségi média, a videójátékok, a streamingplatformok, a filmek, a zene és az influenszerek folyamatosan újabb angol szavakat és fordulatokat közvetítenek. Ezek közül azok maradnak meg a beszédben, amelyek valamilyen közösséghez vagy aktuális trendhez kapcsolódnak. Egy-egy szó használata ugyanis nemcsak azt fejezheti ki, hogy valaki mit akar mondani, hanem azt is, hogy milyen online közegben mozog.
Guld Ádám szerint a Z és az Alfa generáció tagjai akár napi 6–7 órát is eltölthetnek a digitális környezetben. Ennyi idő alatt a tartalmak mellett azok nyelvezete és kommunikációs stílusa is könnyen beépül. Ez magyarázza azt is, miért lehet egy fiatal számára teljesen természetes egy angol szó használata akkor is, ha annak van magyar megfelelője. Az adott kifejezést ugyanis sokszor előbb hallja és használja az interneten, mint hogy a magyar változatával találkozna.
A folyamatnak van egy másik oldala is. Guld Ádám úgy gondolja, hogy az intenzív angol nyelvű tartalomfogyasztás bizonyos esetekben a magyar nyelvű kifejezőkészségre is hatással lehet.
„Az egyetemen sokszor találkozom azzal a réteggel, akik angol nyelven fogyasztanak tartalmat, és így sok esetben a magyar nyelvű kifejezőkészségük is sérülhet. Olyan sok időt töltenek angol nyelvű környezetben, hogy a szavak magyar nyelvű megfelelője nem is biztos, hogy egyből beugrik nekik.”
Vagyis nem feltétlenül arról van szó, hogy a fiatalok egyszerűen „lusták” lennének magyar szavakat használni. Egy angol kifejezés bizonyos helyzetekben gyorsabban és természetesebben juthat eszükbe, mert az online környezetben sokkal gyakrabban találkoznak vele.
A fiatalok nyelvhasználatát ráadásul nehéz egyetlen szótárral követni. A szleng ugyanis rendkívül gyorsan változik: ami egyik hónapban még menő, a következőben már könnyen erőltetettnek számíthat. Guld Ádám szerint ebben a trendeknek és a közösségi identitásnak is fontos szerepe van. A fiatalok számára vonzóvá válhatnak azok az online közösségek, kulturális közegek és influenszerek, amelyekhez szeretnének tartozni. A hozzájuk kapcsolódó nyelvhasználat ennek a közösségi élménynek is a része.
Ezért fordulhat elő, hogy az idősebbek számára egyik napról a másikra érthetetlenné válik egy újabb szleng. Mire egy kifejezés szélesebb körben is ismert lesz, a fiatalok már könnyen tovább is lépnek.
A „hunglish” így nem egy hivatalos új nyelv, hanem annak a digitális környezetnek a nyelvi lenyomata, amelyben a fiatalok egyre több időt töltenek. És amíg az internet globális nyelve az angol marad, újabb és újabb angol kifejezések jelenhetnek meg a magyar hétköznapokban is.
