Fordulat az ügynökakták ügyében: döntött az Országgyűlés
Az Országgyűlés kedden elfogadta az új ügynökakta-szabályozást, amelynek célja a múlt megismerhetőségének biztosítása. A törvény az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot 149 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 35 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
A fideszes képviselők döntő többsége tartózkodott, a Mi Hazánk és a Tisza képviselői támogatták a jogszabályt. A KDNP-s képviselők egy része tartózkodott, másik része pedig igennel szavazott.
Az előterjesztő által a közös történelmi önismeret és a demokratikus kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek mondott törvény célja a múlt megismerhetőségének biztosítása. A módosítás megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét, mint a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzője.
A levéltár feladata nemcsak az iratok megőrzése lesz, hanem azok feldolgozása, digitalizálása, a kutathatóság elősegítése és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is. A digitális technológiák alkalmazásával a történeti források szélesebb körben, gyorsabban és átláthatóbban válnak hozzáférhetővé.
Korszerűsítik az adatmegismerés szabályait, valamint megerősítik az érintettek jogát arra, hogy a róluk keletkezett adatokat teljeskörűen megismerhessék. Egyszerűbbé válik az eljárás, bővülnek a hozzátartozók jogosultságai és lehetővé válik, hogy a megfigyelt személy megismerhesse a vele kapcsolatban eljáró, állambiztonsággal együttműködő személyek és hivatalos hivatásos alkalmazottak személyazonosságát.
