Varga Mihály: vége a nyugodt időknek, új fegyverek kellenek a jegybankoknak
A geopolitikai feszültségek, a mesterséges intelligencia gyors terjedése és az egymást követő gazdasági sokkok olyan helyzetet teremtettek, amelyhez a jegybankoknak is alkalmazkodniuk kell. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a megváltozott világgazdasági környezetben már nem lehet kizárólag a korábbi szabályokból kiindulni.
Az MNB elnöke a szeptember 16-án megrendezett Budapest Financial Summiton arról beszélt, hogy a technológiai fejlődés, a klímaváltozás és az átalakuló kereskedelmi kapcsolatok egyszerre teremtenek új lehetőségeket és kockázatokat. A globális kínálati sokkok ráadásul nem egyformán érintik az országokat, miközben közvetlen hatással vannak az inflációra, a pénzügyi stabilitásra, a beruházásokra és a reálgazdaságra.
Varga szerint az új helyzetben felértékelődik a jegybankok közötti együttműködés és tudásmegosztás. Ezt szolgálhatja a most elindított Financial Summit is, amely az MNB elképzelése szerint rendszeres nemzetközi platformot biztosít a gazdasági és pénzügyi tapasztalatok megosztására.
A magyar jegybank közben már a mesterséges intelligenciát is használja: egy központi csalásfelderítő rendszer 390 millió banki tranzakció elemzésével több mint hétezer potenciális visszaélést azonosított.
A konferencián Fatih Karahan, a török jegybank elnöke arról beszélt, hogy a világgazdaság működése alapvetően átalakult. Míg a globalizáció korábban elsősorban a hatékonyságot, a költségek csökkentését és a dezinflációt támogatta, ma egyre fontosabb szempont a biztonság. Ennek ára is van: a párhuzamos kapacitások kiépítése és az ellátási láncok átalakítása részben a hatékonyság feladásával és magasabb költségekkel jár.
Karahan szerint a jegybankoknak már nem egyszeri, gyorsan elmúló sokkokkal kell számolniuk. A geopolitikai és természeti eredetű zavarok egymásra rakódhatnak, és ha tartósan fennmaradnak, az inflációs várakozásokba és az árfolyamokba is beépülhetnek. Ez a jegybankok számára azért jelent új helyzetet, mert a korábbi, egyszeri sokkokra kialakított reakciók önmagukban már nem feltétlenül elegendők.
A változás a jegybanki tartalékok összetételében is megjelenik. Karahan szerint a gazdasági töredezettség és a biztonsági szempontok miatt felgyorsult a tartalékok diverzifikációja. Az arany szerepe például nőtt: míg a megelőző évtizedben átlagosan a jegybanki tartalékok 11 százalékát adta, 2020 óta ez az arány már 29 százalék. Ugyanakkor az arany nem váltja fel a dollárt, és a tartalékoknál a biztonság, a likviditás és a hozam mellett egyre fontosabb szempont az is, hogy stresszhelyzetben mennyire könnyen hozzáférhető az adott eszköz.
Karahan szerint ezt Törökország saját tapasztalatai is megmutatták: az arany hazaszállítása növeli a fizikai biztonságot, ugyanakkor egy válsághelyzetben gondot jelenthet, ha a belföldi piacok nem elég mélyek nagyobb mennyiségű arany gyors értékesítéséhez.
A jegybanki alkalmazkodás középpontjában ezért mindkét előadó szerint a gazdaság ellenálló képességének erősítése áll, ami az ár- és pénzügyi stabilitás fenntartásának is egyre fontosabb feltétele.
