Népszavazást kezdeményeztek a szélerőművek telepítéséről
Újabb népszavazási kezdeményezés érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB): ezúttal arról szavaztatnák meg a magyarokat, hogy épülhessen-e szélerőmű a településük közelében. A kérdést Sashegyi Anna magánszemély nyújtotta be szeptember 18-án, így az NVB azt még nem véleményezte.
A kezdeményezés szövege szerint egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon új szélerőmű vagy szélerőműpark csak akkor legyen létesíthető, ha a tervezett létesítmény helye szerinti településen, valamint a helyétől számított tíz kilométeren belül fekvő településeken helyi népszavazás támogatja a létesítést. Ez a szabály gyakorlatilag kizárná a telepítéseket.
Szélenergia-kapacitás bővítése a láthatáron
A kezdeményezés aktualitását az adja, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legalább 700 MW új szélerőművi kapacitásra ír ki pályázatot, a következő négy évben pedig összesen további 4000 MW-tal bővítenék a rendszert. A pályázóknak legalább 15 MW szélerőművi teljesítményt és minimum 15 MVA hálózati betáplálási igényt kell vállalniuk.
A hatályos előírások szerint beépítésre szánt területen, valamint annak határától számított 700 méteren belül nem helyezhető el szélerőmű vagy szélerőműpark. Bizonyos, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak helyet adó ipari területek kivételt jelenthetnek. A kormány emellett 25 járást könnyített térségként jelölt ki, ahol rövidebb engedélyezési határidőkkel gyorsítaná a beruházásokat, a biztonsági, természetvédelmi, tájvédelmi és honvédelmi korlátozások azonban továbbra is érvényesek.
Elutasított MI-kezdemények és királyságról szóló kérdés
Az NVB négy, mesterséges intelligenciával kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítését is megtagadta. Ezeket Stelli-Kis Sándor magánszemély nyújtotta be júliusban, és mindegyik az MI politikai kampányokban, jogalkotásban vagy közösségi médiában történő alkalmazását szabályozta volna.
Az idei népszavazási kezdeményezések között szerepelt egyebek mellett december 24-e munkaszüneti napként való elismerése, a köztársasági elnök közvetlen választása, április 12-e Demokrácia Napjává nyilvánítása, valamint az örökbefogadás szabályainak módosítása is.
Szintén benyújtották azt a kérdést, amely szerint a Fidesz-KDNP és a „NER terrorszervezetek” soha ne indulhassanak európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati választásokon. A királyság államformává alakításáról szóló kezdeményezést az NVB szintén elutasította: az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország köztársaság, az Alaptörvény módosításáról pedig nem tartható országos népszavazás. A Bizottság a kérdés megfogalmazásával is problémát talált, mivel a „királyság” államforma, az „alkotmányos monarchia” pedig kormányforma, így nem volt egyértelmű, pontosan miről kellene dönteni.
