Automata mérőbója figyeli a Velencei-tó vízminőségét
Automata mérőbóját telepített a Velencei-tóba az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A mérőeszköz a Fürdető területén végzi a víz állapotának folyamatos ellenőrzését.
Az elmúlt évek szélsőséges hidrológiai és klimatikus viszonyai miatt a tó fokozottan sérülékeny állapotba került. A rendkívül csapadékszegény időjárás hatásai már tavasz végén érzékelhetők voltak: a csökkenő vízszint miatt a tó vize „betöményedett”, sótartalma kiemelkedően magas volt, miközben tömegesen elszaporodtak a pikoalgák, a keleti medencében pedig magas klorofill-a-tartalmat mértek.
A tartósan alacsony vízszint, a növekvő sótartalom, az üledékfelkeveredés és a jelentős algabiomassza együttesen a vízminőség romlását jelzi, ezért kiemelt jelentőségűvé vált a tó állapotának folyamatos nyomon követése. Ennek érdekében június 1-jén a Maconkai-víztározóból a Velencei-tó Fürdető területére helyezték át a vízminőségmérő bóját, így a szakemberek időben felismerhetik a kedvezőtlen folyamatokat, és még a helyzet súlyossá válása előtt beavatkozhatnak.
A mérőbója 15 percenként végez méréseket, az adatokat pedig félóránként továbbítja a központi, online hozzáférhető adatbázisba. A sűrű mérési adatok segítségével az aktuális állapot mellett a vízminőségi változások tendenciái és a hirtelen bekövetkező eltérések is gyorsan felismerhetők.
A mérőbója mérési mélységét a mindenkori vízálláshoz igazítják, a szonda helyzete csörlő segítségével állítható. A korábbi 60 centiméteres, illetve 40 centiméteres mérési mélységhez képest a jelenlegi vízszint mellett mintegy 20 centiméteres vízmélységben végzi a méréseket. Az eszköz energiaellátását akkumulátor és napelem biztosítja.
A bója vizsgálja a vízhőmérsékletet, a fajlagos elektromos vezetőképességet, a pH-t, az oldott oxigént, az oxigén-telítettséget és a zavarosságot, valamint kékalga- és klorofill-jellemzőket. A nagy időbeli felbontás azért fontos, mert a vízminőség akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat: az oldott oxigén koncentrációja és az algák aktivitása erős napszakos ingadozást mutathat, míg egy szeles időszak rövid idő alatt felkeverheti az üledéket, ami jelentősen megnövelheti a víz zavarosságát. A bója nem egyszerűen egy-egy mérési értéket szolgáltat, hanem a változások irányát és sebességét is láthatóvá teszi.
A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó, amit a fajlagos elektromos vezetőképességi értékek is jeleznek. A tartósan alacsony vízállás, a meleg és száraz időjárás, valamint a fokozott párolgás hozzájárulhat a víz oldottanyag-tartalmának növekedéséhez, a „betöményedéshez”. A fajlagos elektromos vezetőképesség augusztus 8-án kiugróan magas, 10 002 µS/cm értéket rögzített, az aktuális értékek az elmúlt öt év legmagasabb mért értékei közé tartoznak.
