Már mindenki nárcisztikus és traumatizált? Valami nagyon félrement abban, ahogy egymásról beszélünk
Minden érzésnek nevet adunk, minden konfliktus mögött pszichológiai magyarázatot keresünk, közben azonban mintha egyre nehezebben figyelnénk arra, mit akar valójában mondani a másik. Aczél Petra kommunikációkutató, egyetemi tanár a Sales Minds üzleti Talk Show vendégeként arról beszélt, miért nincs valódi kommunikáció kapcsolat nélkül, hogyan változott meg egymás megértése, és hol húzódik a határ meggyőzés, befolyásolás és valódi kíváncsiság között.
Ma már szinte minden emberi reakciónkra van egy pszichológiai magyarázatunk, és lassan ott tartunk, hogy ha valaki egyszer hangosan ránk szól, akkor nem egyszerűen rossz napja volt, türelmetlen volt, vagy mi húztuk ki nála a gyufát, hanem valószínűleg traumatizált minket; ha az exünk nem úgy viselkedett, ahogy szerettük volna, máris előkerül a nárcisztikus jelző, ha pedig egy kamasz becsapja maga mögött az ajtót, nem feltétlenül kamasz többé, hanem deviáns, akinek a viselkedését sürgősen fel kell fejteni, lehetőleg egy szakember segítségével.
Mintha közben megfejtettük volna az egész emberiséget. Minden érzésnek neve lett, minden sérülésnek története, minden konfliktusnak pszichológiai háttere, és miközben egyre kifinomultabban tudjuk elmagyarázni, hogy miért viselkedik úgy a másik, ahogy viselkedik, valahogy egyre ritkábban jutunk el odáig, hogy egyszerűen megkérdezzük tőle: te tulajdonképpen mit akartál mondani?
Aczél Petra a kommunikáció professzora, aki évtizedek óta oktat, kutat és rendszerez. A beszélgetés során kiderült, hogy a szakma csúcsán álló kutató és a gyakorlati életből érkező beszélgetőtárs ugyanazokat az alapokat vallják fontosnak: kommunikáció valójában nincs kapcsolat nélkül, a meggyőzés nem pusztán technika, az emberhez nem lehet úgy szólni, hogy közben ne akarnánk érteni is, és a másik figyelméért folytatott küzdelem mélyén mindig ott van valami sokkal egyszerűbb és sokkal nehezebb kérdés: képes vagyok-e úgy beszélni veled, hogy közben valóban rád vagyok kíváncsi?
A beszélgetés egyik tanulsága, hogy a hosszú évek alatt megszerzett magabiztosság egyszerre lehet ajándék és csapda. Amit az ember hosszú évek alatt megtanul, az idővel könnyen bölcsességnek álcázott rutinná válik. Néha kell valaki, aki nem elveszi ezt a rutint, hanem finoman arrébb tolja, hogy újra meglássuk mögötte a világot.
Aczél Petra nem válaszokat adott, hanem új kérdéseket. Nem azt bizonyította, hogy a beszélgetőtársnak nincs igaza, hanem megmutatta, hogy lehet ugyanarra a jelenségre egy másik ablakon keresztül nézni. Ez az egyik legnagyobb intellektuális ajándék, amit egy másik embertől kaphatunk.
Az igazán nagy emberek mellett nem feltétlenül okosabbnak érezzük magunkat. Néha éppen ellenkezőleg: kicsit kisebbnek. De nem megalázó módon, hanem úgy, ahogy az ember egy magas hegy lábánál érzi magát: egyszerre törpének és szerencsésnek, amiért egyáltalán ott állhat. Vannak emberek, akiket azért hívunk meg egy beszélgetésbe, hogy legyen egy jó interjúnk. És vannak emberek, akik után nem ugyanaz az ember áll fel az asztaltól, aki húsz perccel korábban leült.
Aczél Petra számára a kommunikáció nem egyszerűen szakma, hanem mérce. Ő az etalon, aki mellett az ember nem azért szeretne jobban beszélni, hogy többnek látszódjon, hanem azért, hogy talán egyszer méltóbb legyen ahhoz a beszélgetéshez, amelyben részt vehet.
