Svájci népszavazás: elsöprő többség utasította el a semlegesség szigorúbb alkotmányos rögzítését
A svájci választók mintegy 71 százaléka elutasította a vasárnap tartott népszavazáson, hogy az ország alkotmányában a jelenleginél is szigorúbban rögzítsék a politikai semlegességet – közölte Lukas Golder, a gsf.bern közvélemény-kutató cég társvezetője az előzetes eredmények alapján az SRF közszolgálati televízióban.
A népszavazást a nemzeti konzervatív Svájci Néppárthoz (SVP) közel álló Pro Schweiz egyesület kezdeményezte. A héttagú szövetségi tanácsban a legtöbb, két hellyel rendelkező SVP korábban már többször aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szerinte az ország túlságosan közeledik az EU-hoz és a NATO-hoz, különösen az ukrajnai háború ügyében.
Bár a semlegesség 1848 óta szerepel az ország alkotmányában, a szervezet annak egy szigorúbb értelmezését szerette volna elérni. Érvelésük szerint az alpesi ország biztonsága fokozható lenne, ha nemcsak kimaradna minden fegyveres konfliktusból és katonai szövetségből, hanem el is utasíthatná az egyes konfliktusok szereplői elleni szankciók bevezetését. A kezdeményezők különösen azt nehezményezték, hogy a berni vezetés átvette az Oroszország elleni európai uniós szankciókat.
Az előterjesztés ellenzői viszont azzal érveltek, hogy Svájc biztonságát csakis más országokkal együttműködésben lehet biztosítani. Álláspontjuk szerint egyetlen ország sem bújhat a semlegesség mögé, és nem bánhat egyformán az agresszorral és az áldozatával.
Korábbi felmérések már előre sejtetni engedték a népszavazás kimenetelét, mivel csak az SVP hívei támogatták egyértelműen a kezdeményezést, a többi svájci párt hívei viszont azt nagy többséggel ellenezték.
Ezen a népszavazáson Svájc hírneve forgott kockán – jelentette ki az eredmények láttán Monika Rühl, az Economiesuisse gazdasági szövetség igazgatója. Hozzátette: nem akarják, hogy háborús nyerészkedőknek vagy szankciók kijátszóinak tekintsék őket, a lakosság pedig elutasította azt a korlátozást, amely gátolta volna az együttműködést a partnerországokkal.
Helen Keller, a Zürichi Egyetem nemzetközi jogi professzora mindemellett úgy látja, a gazdasági szankciók a nemzetközi közösség kezében fontos eszközt jelentenek arra, hogy fellépjen a nemzetközi jog súlyos megsértései ellen.
Nem nyithatunk a világ autokratái és korrupt elitjei előtt – mondta Günther Baechler volt svájci diplomata, aki a kezdeményezést elutasítók mellett szállt síkra. Hozzátette: nem lehet, hogy mindenki reagál az Ukrajna elleni háborúra, míg Svájc kényelmes életet él.
Svájc semlegessége, stabilitása és diszkrét pénzkezelése miatt különösen nagy népszerűségnek örvend a befektetők körében, sok magyar üzletembert is fűznek szálak az alpesi országhoz. Legutóbb Mészáros Lőrinc szerepelt a hírekben azzal, hogy kivonta közvetlen családtagjait az igazgatóságból a svájci Zug városában bejegyzett MS Energy Holding AG cégénél; az ottani sajtó szerint a kormányváltás és a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása miatt változott mostanra a vezetők összetétele.
