Vagyonadó jön, de a rendszer gyakorlati működése a tét
Az egymilliárd forintot meghaladó magánvagyont érintő, évi 1 százalékos vagyonadó tervezett bevezetése nem az adókulcs miatt vet fel kérdéseket, hanem azért, mert rendkívül összetett feladat meghatározni, mi számít vagyonnak, hogyan kell azt értékelni, és miként lehet az adófizetést ellenőrizni.
A tervek szerint az adó hatálya a pénzügyi megtakarításokon túl kiterjedne az ingatlanokra, a vállalkozásokban meglévő részesedésekre, a gépjárművekre, valamint a műtárgyakra, ékszerekre, gyűjteményekre és más értékes vagyontárgyakra is.
A valódi kérdés az adóalap meghatározása
A nemzetközi tapasztalatok szerint a vagyonadó hosszú távú működésének kulcsa az egyszerűség, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség. A túl széles adóalap kiskapuk keresésére ösztönözhet, a bonyolult értékelési szabályok növelhetik az adminisztratív terheket, a bizonytalan szabályozás pedig jogvitákhoz vezethet.
Ha az adóteher nincs összhangban az érintettek likviditásával, az akár tőkekivonást vagy vagyonelemek kényszerű értékesítését is jelentheti.
„A költségvetés szempontjából végső soron azt érdemes mérlegelni, hogy a vagyonadóból származó bevételek hogyan viszonyulnak a rendszer működtetésének költségeihez, az adminisztráció, az ellenőrzés és a jogviták költségeihez, valamint az esetleges tőkekiáramlás és az elmaradó befektetésekből eredő veszteségekhez” – mondta Szücs Andrea, a KPMG magánszemélyek adózásával foglalkozó üzletágának vezetője.
Nem csak a milliárdosokat érintheti
Az 1 milliárd forintos értékhatár a hétköznapi milliárdosoknál szélesebb kört is érinthet: a családi vállalkozókat, a többgenerációs ingatlanvagyonnal rendelkező családokat vagy azokat az örökösöket, akiknek jelentős vagyona nagyrészt vállalkozásokban vagy ingatlanokban áll, életmódjuk és bevételeik alapján azonban mégsem tekinthetők tehetősnek. Az adó megfizetése így tőkekivonást, hitelfelvételt vagy egyes vagyonelemek értékesítését teheti szükségessé.
A vagyonadó közvetetten érintheti azokat a kulturális, oktatási vagy civil kezdeményezéseket is, amelyek működésében ma jelentős szerepet játszanak a magánadományok.
Mi számít vagyonnak?
A pénzügyi eszközöknél egyszerűbb lehet az érték meghatározása, sokkal összetettebb a helyzet azonban az ingatlanok, gépjárművek és nem tőzsdei céges részesedések esetében. Egy ingatlan aktuális piaci értékét számos tényező befolyásolja, míg egy nem tőzsdei vállalkozás értékét nem lehet egyszerűen a könyv szerinti saját tőkével azonosítani.
Luxustáska és műtárgy mint adóalap
Egy kortárs festmény, egy örökölt ékszer, egy veteránautó, egy többmilliós karóra vagy akár egy jelentős borgyűjtemény értékének meghatározása már jóval összetettebb kérdéseket vet fel. Egyes vagyontárgyak esetében a tulajdonos személye vagy a tulajdonszerzés időpontja nem feltétlenül igazolható, ezért minél több egyedi és nehezen értékelhető vagyonelem kerül az adóalapba, annál nagyobb a bizonytalanság és az értékelési viták kockázata.
Svájc vagy Franciaország? Két eltérő tanulság
Svájcban a vagyonadót fejlett adatszolgáltatás, nyilvántartási háttér, részletes értékelési módszertan és hosszú évek alatt kialakult adóhatósági gyakorlat támogatja, a decentralizált, kantonális rendszer miatt azonban a svájci modell nem ültethető át egyszerűen Magyarországra.
Franciaországban a korábbi, széles körű vagyonadót egy elsősorban az ingatlanvagyonra koncentráló adó váltotta fel. A példa arra is rámutat, hogy a pénzügyi és vállalkozói vagyon széles körű adóztatása tőke- és adóügyi illetőség áthelyezésére ösztönözhet.
A vagyonadó nemcsak tőkét vihet el, hanem új adózókat is távol tarthat
Egy széles körű, a globális vagyonra is kiterjedő vagyonadó esetén egy Magyarországra költözést mérlegelő magánszemélynek már nemcsak az itteni személyi jövedelemadóval kellene számolnia, hanem azzal is, hogy teljes, akár több országban tartott vagyona mekkora éves többletterhet jelent számára. Ebben az esetben a magyar állam nemcsak a tervezett vagyonadótól eshet el, hanem azoktól a jövőbeni személyijövedelemadó-bevételektől is, amelyek az érintett magánszemély osztalékából, tőkepiaci ügyleteiből és más külföldi befektetéseiből származó jövedelmeiből származtak volna.
