Négymilliárd forint közpénz ment el a csádi misszióra – döbbenetes részletekről számolt be a miniszter
Zárt ülésen tájékoztatta az Országgyűlés illetékes bizottságát Ruszin-Szendi Romulusz a csádi magyar katonai szerepvállalás részleteiről. A honvédelmi miniszter szerint a misszió létrehozásában Orbán Gáspár családi háttere és az ehhez kapcsolódó állami támogatás is szerepet játszott.
Orbán Gáspár családi háttere olyan lehetőséget és állami támogatást biztosított számára, amely nélkül a csádi misszió ebben a formában aligha valósulhatott volna meg − írta a honvédelmi miniszter szerdán a Facebook-oldalán. Azt is hozzátette: mivel a misszió létrehozásáról az Országgyűlés határozatot hozott, jóvá hagyta a többmilliárdos költségek felhasználását, így nincs lehetőség feljelentésre ebben az ügyben.
Ruszin-Szendi Romulusz bejegyzésében beszámolt arról, hogy zárt ülésen tájékoztatta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságát két, közérdekű ügy részleteiről: a csádi katonai misszióról és az újdörögdi kézigránát-balesetről.
Hangsúlyozta, hogy minősített információkat nem hozhat nyilvánosságra, de a felelősség kérdéseiről és a közpénzek felhasználásáról a társadalomnak joga van tudni. A miniszter a csádi misszióról azt közölte, hogy arra mintegy négymilliárd forint közpénzt költöttek el, de arról, hogy pontosan mire ment el a pénz, csak a bizottság tagjainak számolt be. „Amikor ismertettem, hogy mi történt és mire ment el ez a pénz, a bizottság tagjainak arcára döbbenet ült ki” − tette hozzá.
A zárt ülésen ismertetett körülmények alapján az a miniszter álláspontja, hogy Orbán Gáspár családi háttere olyan lehetőséget és állami támogatást biztosított számára, amely nélkül ez a program ebben a formában aligha valósulhatott volna meg. „És csak a szerencsének köszönhetjük, hogy mindebből nem lett katasztrófa” – fűzte hozzá.
Ruszin-Szendi Romulusz rámutatott: a misszió létrehozásáról az Országgyűlés határozatot hozott, jóvá hagyta a többmilliárdos költségek felhasználását, így nincs lehetőség a feljelentésre ebben az ügyben.
Ami pedig az újdörögdi kézigránát-balesetet illeti, a miniszter kifejtette, hogy a feltárt információk szerint a katonák jelezték: nem javasolják, hogy a kiképzés résztvevőivel éles kézigránátot dobassanak, de a feladatot ennek ellenére végrehajtották.
Hozzátette, hogy az ügyészség a büntetőeljárást megszüntette, mert álláspontja szerint a feltárt szabályszegések és a bekövetkezett tragédia között nem volt megállapítható a büntetőjogi felelősséghez szükséges közvetlen okozati kapcsolat. Közben azonban az elévülés miatt az érintett emberekkel szemben új eljárás megindítására már nincs lehetőség, vagyis büntetőjogi felelősségre vonásra ebben a körben már nem kerülhet sor – mondta Ruszin-Szendi Romulusz, aki szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szakmai, vezetői és politikai felelősség.
Kifejtette, hogy a feltárt információk alapján a szakmai fenntartások ellenére azért kellett végrehajtani a feladatot, mert politikai elvárás volt a program kibővítése és ezen keresztül az önkéntes tartalékos katonai létszám növelése.
„A katonák jelezték a kockázatot, mégis végre kellett hajtaniuk a feladatot. Ez a politikai felelősség lényege. A létszám növelése soha nem írhatja felül az emberi életet és a katonai kiképzés biztonságát. A történteket büntetőjogi értelemben lezárták. A tanulságot azonban nekünk kell levonnunk: ilyen politikai nyomás a jövőben nem kerülhet a katonai szakmai szempontok fölé” − szögezte le a miniszter.
A baleset sérültjét a Honvédelmi Minisztérium foglalkoztatja, és minden rendelkezésére álló segítséget megad a rehabilitációhoz – tette hozzá Ruszin-Szendi Romulusz.
