Az uniós átlagnál később költöznek el otthonról a magyar fiatalok
Az Európai Unióban tavaly a fiatalok jellemzően 26,3 éves korukban hagyták el szüleik otthonát, ami enyhe emelkedés a 2024-ben mért 26,2 évhez képest. Az Eurostat frissen közölt adatai szerint ez az átlagéletkor immár 2002 óta a 26 év körüli szinten áll.
Magyarország a 17. helyet foglalja el az uniós mezőnyben: a hazai fiatalok több mint 27 éves korukban tudnak elköltözni, ami későbbi az európai átlagnál. Tavalyi adatok alapján nagyjából a magyar fiatalok fele 27 évesen hivatalosan még a szüleinél lakott.
Ingatlanárak: lassuló drágulás, de jelentős emelkedés
A hazai ingatlanárak augusztusban országosan visszafogottan, 0,6 százalékkal nőttek, Budapesten viszont minimálisan, 0,1 százalékkal visszaestek az előző hónaphoz képest az ingatlan.com lakásárindexe alapján. A közelmúltban tapasztalt fordulat csupán annyit jelent, hogy a drágulás üteme lassulni kezdett.
2015 és 2025 között egy magyar ingatlan átlagára mintegy 250 százalékkal, azaz 3,5-szeresére nőtt.
V4-ek és az uniós rangsor
A visegrádi országok között jelentős eltérések mutatkoznak. A cseheknél 25,8 évesen jut önálló lakhatáshoz egy átlag fiatal, a lengyeleknél 26,8 év, Magyarországon 27,3 év, míg Szlovákiában 30,9 év szükséges ahhoz, hogy valaki saját maga tudja fenntartani otthonát.
Az uniós tagállamokat vizsgálva a legmagasabb átlagéletkort Horvátországban (31,5 év), Görögországban és Szlovákiában (mindkettő 30,9 év), valamint Spanyolországban és Olaszországban (mindkettő 30,2 év) regisztrálták. A legalacsonyabb átlagéletkort Finnországban (21,4 év), Dániában (21,8 év), valamint Észtországban és Litvániában (mindkettő 22,7 év) mérték.
Földrajzi összefüggés figyelhető meg: az északi, skandináv régióban élők és a nyugat-európai fiatalok hamarabb elköltöznek otthonról, míg a későbbi életkorban történő elköltözés inkább a mediterrán, dél-európai országok fiataljaira jellemző. A két szélsőérték között több mint tíz esztendőnyi a különbség.
Lakhatási költségek és foglalkoztatás
Tavaly a magyar társadalom legszegényebb 20 százalékánál 16,3 százalékot tett ki azok aránya, akiknek gondot okoztak a lakhatási költségek, a 2024-es 27,6 százalék után. Ebben a társadalmi csoportban a görögök több mint 80 százalékának okoz nehézséget a lakhatás.
Az EU egészében a háztartások 7,7 százaléka fordította elkölthető jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra.
2025-ben az EU-ban élő 20–29 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 65,5 százalék volt. A legtöbb országban, ahol a fiatalok az uniós átlag alatt költöznek el a szülői házból, a 20–29 évesek foglalkoztatási rátája az uniós átlag felett van. Hollandiában, Dániában, Németországban és Svédországban a korai elköltözés mellett magasabb a fiatalok foglalkoztatási rátája. Görögországban, Horvátországban, Spanyolországban és Olaszországban viszont a késői elköltözés alacsonyabb foglalkoztatási rátával jár együtt.
Piaci kilátások és lakáspolitika
A lakhatási válság kapcsán Balogh László, az ingatlan.com szakértője korábban elmondta, hogy 2025 egészében jelentős, 15-20 százalékos áremelkedés ment végbe. Véleménye szerint a lakásárakat lefelé hajthatja, hogy ilyen magas árszinteken már kevesen tudnak és akarnak ingatlant vásárolni. A mostani stagnálást követően idővel a közelgő euró élénkítő hatást fejthet ki a piacra, a kamatszint olvadása révén.
Az ingatlanspecialista 2026 folyamán nem számít arra, hogy az uniós átlagot jelentősen meghaladó ingatlandrágulás következzen be Magyarországon. A bérleti piacról azt mondta, hogy európai nagyvárosok szintjével felérő, évi 4-5 százalékos albérletdrágulási hullám zajlott le.
A korábbi kormány a rendkívüli drágulási ütem mellett alapvetően a hitelfelvételt támogatta, a bérleti piacot szabályozatlanul hagyta. A mostani kormányzat lakáspolitikájának fókuszában első körben az állami bérlakásépítés felpörgetése áll, nyomottabb árak mellett.
