Az óceán hőmérséklet-különbségéből termel áramot és ivóvizet egy indiai kísérleti erőmű
Az indiai szakemberek az óceán különböző rétegeinek hőmérséklet-különbségét használják fel arra, hogy egyszerre állítsanak elő áramot és édesvizet egy távoli szigeten. A technológia neve óceáni termikus energiaátalakítás, röviden OTEC, amely kihasználja, hogy a tengerek vize egyre hidegebb, ahogy egyre mélyebbre merülünk, a különbség pedig elérheti a 20–30 Celsius-fokot is.
A kísérlet az indiai szárazföldtől mintegy 400 kilométerre lévő Kavaratti szigetén zajlik. A felszíni víz itt nagyjából 29 fokos, egy kilométerrel lejjebb viszont már csak körülbelül 7 fokos, a több mint húsz fokos különbségből pedig 65 kilowatt teljesítményű áramot és napi 100 ezer liter édesvizet állítanak elő. A rendszer nem nagy erőmű, inkább technológiai bemutató, amely megmutathatja, hogy az elképzelés valós körülmények között is működik.
A legtöbb OTEC-terv zárt hurkú, tehát a meleg felszíni víz felmelegít egy alacsony forráspontú folyadékot, például ammóniát, ennek gőze megforgat egy turbinát, a hideg mélytengeri víz pedig lecsapja, és a ciklus újraindul. Kavarattin viszont nyitott ciklusú megoldást alkalmaznak, amelyben a szivattyúk vákuumot hoznak létre, a meleg tengervíz pedig alacsony hőmérsékleten forrni kezd, az így keletkező gőz meghajt egy turbinát, majd a mélységből felhozott hideg víz mellett lecsapódik, és ez adja az édesvizet.
A módszer azért érdekes az indiai szigeteknek, mert ott az energiaellátás és az édesvíz biztosítása is gyakran gond, az OTEC pedig egyetlen rendszerből mindkettőt megoldhatja, és csökkentheti a dízelüzemanyagtól való függést is.
A technológia ugyanakkor nem azért nem terjedt el, mert senki nem gondolt rá, hanem azért, mert a viszonylag kis hőmérséklet-különbség mérnökileg nehezen kihasználható, a nagy csövek, szivattyúk, hőcserélők és a tengeri infrastruktúra pedig drágák. Egy 2023-as áttekintés szerint az OTEC-rendszerek tipikus energiahatásfoka 2,5 és 5,3 százalék között van, és jelentős gazdasági, műszaki akadályokat azonosított.
Ezért a fejlesztők már nem gigantikus erőművekben gondolkodnak, hanem kisebb, konkrét problémákra keresnek megoldást, a mostani indiai projekt pedig modellül szolgálhat más trópusi szigetközösségeknek, ha bebizonyosodik, hogy a kis OTEC-erőművek megbízhatók és költséghatékonyak.
