Számoltak az elemzők: Így alakulhat a minimálbér és az adócsökkentés a bértárgyalások után
Akár havi 32 ezer forinttal is nőhet jövőre a legkisebb keresetűek nettó fizetése, ha 340 ezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér, és 15-ről 9 százalékra csökken a személyi jövedelemadó – számolták ki az elemzők a 2027-es lehetséges emelést. A bértárgyalásokon azonban még messze vannak egymástól az álláspontok.
Jövőre a korábbi bérmegállapodásban 2027-re rögzített 14 százalékhoz képest mérsékeltebb, nagyjából 5 százalékos bruttó minimálbér-emelés jöhet – legalábbis erre utalnak a kormány adócsökkentési bejelentései. 2027-ben 15-ről 9 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, ami a minimálbér kétszereséig járna. Ehhez a miniszterelnök 680 ezer forintos jövedelmi határt említett.
A rendelkezésre álló számításokból az következik, hogy ha az említett összeg valóban a minimálbér kétszerese lesz, akkor a legkisebb kötelező kereset bruttó 340 ezer forint lehet jövőre. Ez a jelenlegi 322 800 forinthoz képest 17 200 forintos, azaz 5,3 százalékos növekedést jelentene. A 340 ezres bruttó és a 9 százalékos szja megvalósulásával a nettó fizetés 246 500 forint lehetne, ami havonta 31 838, éves szinten pedig 382 056 forinttal több pénzt hozna a minimálbéreseknek a jelenlegi nettó keresethez képest.
Fontos azonban, hogy egyelőre nincs erről hivatalos döntés: a kormány részvételével a munkaadók és a szakszervezetek képviselőinek kell megállapodniuk a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, várhatóan november végéig.
Sztrájkhoz is vezethet a bérfeszültség
A bértárgyalásokon egyelőre csak nő a feszültség, mivel a munkaadók ennél is kisebb, a szakszervezetek viszont jóval nagyobb emelést szeretnének: ragaszkodnak a 2024 végén kötött, hároméves bérmegállapodásban jövőre rögzített 14 százalékos növekedéshez.
A cégek arra hivatkoznak, hogy bár az infláció alacsony, a korábban előrejelzett gazdasági növekedés elmaradt a várttól, ezért 4 százaléknál húznák meg a határt. Emellett arra is építenek, hogy a kormányzati adócsökkentés már önmagában növeli a dolgozók nettó keresetét, így az érintettek a kisebb bruttó béremelés mellett is több pénzt vihetnek haza.
A munkaadók elképzelésével a bruttó minimálbér 335 712, míg a szakszervezetek törekvése szerint 367 992 forint lenne jövőre. A két nettó többlet közötti különbség abból adódik, hogy a 31 838 forintos havi plusz már a feltételezett minimálbér-emelést és az szja-csökkentést együttesen tartalmazza, míg a költségvetésben szereplő havi 20 ezer forint kizárólag az adócsökkentés hatása.
A dolgozók nem fogadják el a 4 százalékos emelést. A szakszervezethez több területről is olyan jelzések érkeztek, hogy a munkavállalók készek akár országosan összehangolt sztrájkkal tiltakozni.
Milliók járnak jobban
A minimálbéresek nettó fizetése önmagában az szja csökkentése miatt havonta mintegy 20 ezer forinttal emelkedhet 2027-ben, míg a nettó átlagkereset 6,3, a bruttó átlagkereset 5,6 százalékkal lehet magasabb – derül ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból. Az adócsökkentés 2–2,5 millió munkavállalót érinthet, a minimálbéreseknek pedig éves szinten mintegy 240 ezer forinttal több pénzt jelenthet. Az intézkedés összesen 250 milliárd forinttal mérsékelheti a munkát terhelő adókat.
Követelik a korábbi megállapodás betartását
A Fidesz számon kéri a Tiszán a korábbi bérmegállapodásban szereplő emelést. „Tartsák be a megígért és már aláírt megállapodásokat, nem erről volt szó!” – üzente szombaton Takács Péter. Orbán Viktor egykori egészségügyi államtitkára szerint a Tisza máris felrúgta az előző kormány 2024-es megállapodását. „Amit egyik kezükkel adnak az SZJA-kedvezménnyel, azt a másikkal el is veszik a minimálbért keresőktől” – állítja az országgyűlési képviselő, átverést emlegetve a még alá sem írt emelésről.
Takács Péter arról nem szól, hogy az Orbán-kormány idején sem tartották magukat az eredeti bérmegállapodáshoz. A hároméves alku 2026-ra 13, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő, míg a gazdasági mutatók eltérése miatt lehetőséget adott a vállalások felülvizsgálatára. Ezzel éltek is: tavaly év végén, a kormány részvételével 13-ról 11 százalékra mérsékelték az idei emelést – így a korábban tervezettnél már ebben az évben is havi 5800 forinttal kevesebb került a dolgozók bérpapírjára.
