Sokkoló számok: komoly veszélyben a magyar férfiak
A magyar férfiak egészségvesztesége több mint egyharmaddal meghaladja a nőkét egy friss hazai elemzés szerint, miközben a lakosság több mint fele valamilyen krónikus betegséggel küzd. A legnagyobb egészségveszteséget a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések okozzák – nemcsak rövidebb ideig élnek a magyarok, hanem jóval több időt töltenek betegségben is, mint a környező országokban élők.
Statisztikai adatok szerint 2025-ben 124 200-an haltak meg Magyarországon, a többség szívbetegség vagy daganatos betegség miatt vesztette életét idő előtt. Tavaly a magyarok 51 százaléka számolt be olyan krónikus betegségről vagy egészségi problémáról, amely legalább hat hónapja fennáll, vagy várhatóan legalább ennyi ideig tart – ez valamivel magasabb a 2019-ben mért 48 százalékos aránynál. A nők körében gyakoribbak a tartós egészségi problémák: 55 százalékuk érintett, a férfiaknál ez az arány 47 százalék. Az életkor előrehaladtával meredeken nő a krónikus betegséggel élők aránya: a 15–34 évesek körében 23 százalék, a 65 évesek és idősebbek között már 81 százalék számolt be hosszan tartó egészségi problémáról.
A felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság 62 százalékánál állapított meg orvos valamilyen betegséget. A leggyakoribb diagnózis a magas vérnyomás volt, amely a lakosság 30 százalékát érintette, ezt a derék- és hátfájás követte minden ötödik diagnózisként, a magas koleszterinszint pedig a lakosság 16 százalékánál volt jelen. A diagnosztizált krónikus betegséggel élők 87 százaléka gyógyszert is szed az állapotára.
A Global Burden of Disease nemzetközi kutatási program 2023-as adatait elemző tanulmány az elvesztett egészséges életévek számát, a DALY-mutatót vizsgálta, amely az idő előtti halálozás és a betegséggel töltött évek veszteségét egyaránt összesíti. A 100 ezer lakosra vetített, életkor szerint standardizált adatok szerint a magyar nőknél 22 280, a férfiaknál pedig 29 977 elvesztett egészséges életév jutott. Ausztriához képest a magyar nők egészségvesztesége mintegy 20 százalékkal, a férfiaké közel 40 százalékkal volt több. Magyarországon a nők teljes egészségveszteségének 66 százaléka, a férfiakénak pedig 78 százaléka származott idő előtti halálozásból, míg Ausztriában ugyanez az arány a nőknél 53, a férfiaknál 65 százalék volt.
A betegségtípusok rangsorában mindkét nemnél a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak az első helyen: a nőknél 3913, a férfiaknál 7640 elvesztett egészséges életévvel. A második helyen a rosszindulatú daganatok szerepeltek, amelyek a nőknél 3374, a férfiaknál 5090 életévveszteséget okoztak. A nőknél a harmadik legnagyobb terhet a mozgásszervi betegségek jelentették 2631 elvesztett egészséges életévvel, a férfiaknál pedig a koszorúér-betegség 4215 életévveszteséggel. A nőknél a mentális zavarok 2086, a neurológiai betegségek 1477, a balesetek és sérülések 1252 életévveszteségért feleltek. A férfiaknál a balesetek és sérülések 2337, az emésztőrendszeri betegségek 1813, a mozgásszervi problémák 1861, a mentális zavarok pedig 1592 elvesztett egészséges életévet jelentettek.
A kockázati tényezők rangsorában mindkét nemnél a magas vérnyomás állt az első helyen: a nőknél 2502 elvesztett egészséges életévvel, a teljes veszteség 28 százalékával, a férfiaknál 4570 életévveszteséggel, 29 százalékos részaránnyal. A férfiaknál a dohányzás 4449 életévveszteséggel a második helyre került 28 százalékos részaránnyal, a táplálkozási kockázatok pedig 4235 elvesztett egészséges életévvel, 27 százalékkal követték. Az alkoholfogyasztás a férfiaknál 2432 elvesztett egészséges életévhez kapcsolódott, ami a teljes veszteség 16 százaléka, a nőknél 554 életév, vagyis 6 százalék volt az arány.
Az Egészségügyi Világszervezet 2024-es összesítése szerint az egészségi állapot alakulásában az egyéni magatartás és az életmód 36 százalékban, a társadalmi körülmények 24 százalékban, a genetikai tényezők 22 százalékban, az egészségügyi ellátás 11 százalékban, a környezeti hatások pedig 7 százalékban játszanak szerepet. A kutatók szerint a megelőzés önmagában nem elég: az egészségügyi ellátás minőségén, hozzáférhetőségén és a betegutak szervezésén is változtatni kellene, a megelőzési programokat pedig a nemek közötti különbségekhez kellene igazítani.
A szűrővizsgálatokon való részvétel elmarad az uniós átlagtól: méhnyakrákszűrésen a magyar nők csupán 26 százaléka vesz részt az uniós 56 százalékos átlaggal szemben, mellrákszűrésre a nők 30 százaléka jár el az uniós 54 százalékkal szemben, vastagbélszűrésen pedig az 50–70 év közöttiek, vagyis a célcsoport mindössze 8 százaléka vesz részt az uniós 35 százalékos aránnyal szemben.
