Százmilliárdos tartalékot hagyhatott a költségvetésben az állami osztalékok alultervezése
A Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési törvénytervezetben 250 milliárd forintos osztalékbevétellel számol, miközben a teljes vagy részben állami tulajdonú vállalatok idei kifizetései ennél lényegesen nagyobb összeget is megalapozhatnának. A korábbi évek gyakorlatát követve a tárca ismét óvatosan tervezte meg ezt a bevételi sort: a nagyobb állami cégek várható kifizetései alapján akár 350 milliárd forinttal is kalkulálhatott volna.
A Mol, a Budapest Airport és az MVM adja a legnagyobb tételeket
A törvénytervezet nem bontja ki, mely vállalatoktól mekkora osztalékra számít az állam, a korábbi évek gyakorlata alapján azonban beazonosíthatók a fő befizetők. A Molban az állam jelenleg 15,2 százalékos részesedéssel rendelkezik, amely további 10 százalékkal nőhet, ha a Maecenas Universitas Corvini Alapítványnál lévő Mol-pakett visszakerül az államhoz. Az olajtársaság az előző évi eredménye után idén 241,2 milliárd forint osztalékot fizetett, hasonló nagyságrendű kifizetés esetén a költségvetést 2027-ben közel 37 milliárd forint illetné meg.
A Budapest Airport a 2025-ös eredménye után 150 millió euró osztalékot fizetett a tulajdonosoknak. A repülőtér-üzemeltetőben az állam a Corvinus Nemzetközi Befektetések Zrt.-n keresztül 80 százalékos részvényes. Ha az idei profitból is hasonló nagyságrendű osztalék érkezik, és a Corvinus közgyűlése úgy dönt, hogy azt osztalékként befizeti a központi költségvetésnek, az 120 millió eurót, mai árfolyamon közel 44 milliárd forintot jelentene a büdzsének.
Az MVM lehet a legnagyobb befizető
A legnagyobb osztalékfizető minden bizonnyal az MVM lesz: az energetikai társaság tavalyi profitja után 207,5 milliárd forint osztalékot fizetett egyedüli tulajdonosának, a magyar államnak. Az első részletet, 131,5 milliárd forint előleget már 2025 novemberében felvette az állam, a többit idén áprilisban. Az idei osztalék akár magasabb is lehet, mivel az MVM csoport már 2026 első felében 282 milliárd forint adózott eredményt ért el, igaz, a második félév eredményességét ronthatja a paksi atomerőmű nyári termeléskiesése.
A Szerencsejáték Zrt. a 2025-ös üzleti évi nyereségét teljes egészében kifizette osztalékként, kiegészítve 3 milliárd forinttal az eredménytartalékból, ami így 52 plusz 3 milliárd forint bevételt jelentett a költségvetésnek. A Richter Gedeon részvényeinek 10 százaléka van jelenleg állami tulajdonban; a tavalyi profit után kifizetett 120 milliárd forint osztalékot irányadónak véve a gyógyszergyártótól is érkezhet 12 milliárd forint a költségvetésbe 2027-ben. Kisebb összegben további közvetlen osztalékfizetésre mutatkozik esély a HungaroControltól, illetve az állami tulajdonú közműcégektől.
Az idei kifizetések alapján nagyobb bevétel is várható
A fenti tételeket az idei kifizetések alapján összesítve az látszik, hogy a költségvetésben az osztalékbevételeket a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan alultervezték: a törvényjavaslatban szereplő 250 milliárd forintnál nagyobb összeggel, akár 350 milliárd forinttal is kalkulálhatott volna a pénzügyi tárca. Ez azt jelenti, hogy a vállalati osztalékokból akár mintegy 100 milliárd forintos plusz keletkezhet ezen a költségvetési soron.
