Őszi adócsomag: új nagyvállalati adókulcs és vagyonadó a tervezetben
A Pénzügyminisztérium október 27-én benyújtotta az Országgyűlésnek az őszi adócsomagot, amely több adónemet érint. A törvényjavaslatokat még nem fogadta el a parlament, így a részletszabályok változhatnak.
15 százalékos társasági adó az 500 millió eurós bevétel felett
A javaslat szerint a jelenlegi 9 százalék helyett 15 százalékos társasági adó vonatkozna azokra a vállalkozásokra, amelyek elérik az 500 millió eurós bevételi értékhatárt. A besorolásnál az adóévet megelőző második év bevételét vizsgálnák, egyedi vagy konszolidált beszámoló alapján. A helyi iparűzési adóként elszámolt ráfordítás 85 százalékával csökkenthető lenne a fizetendő adó, legfeljebb annak 25 százalékáig, így a 15 százalékos kulcs 11,25 százalékos tényleges terhet jelenthet. A globális minimumadó hatálya alá tartozó társaságok egyes esetekben összességében kevesebb adót fizethetnének, ezért a rendszer önkéntes választásra is lehetőséget adna.
Változó adókedvezmények
A kutatás-fejlesztési adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 10 százalékáról 20 százalékára emelkedne, és a K+F-adóalap-kedvezmény az adókedvezménnyel egyazon adóévben is alkalmazhatóvá válna, ugyanazt a költséget azonban továbbra sem lehetne mindkét kedvezménynél elszámolni. A kutató-fejlesztő munkavállalók után igénybe vehető szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény 50 százalékról 100 százalékra nőne. A fejlesztési adókedvezménynél a legalább 3 milliárd forint jelenértékű beruházásokhoz kapcsolódó értékhatár 5 milliárd forintra emelkedne, az igénybe vehető kedvezmény pedig a számított adó 80 százaléka helyett legfeljebb 70 százalékáig terjedhetne. A látványcsapatsportok társaságiadó-támogatása kivezetésre kerülne: új jogosultságot utoljára a 2026-ban teljesített támogatásokkal lehetne szerezni.
Vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra
Az új adónem az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra vonatkozna: a küszöb feletti rész után évi 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti adóalaprészre 1,5 százalékos adót kellene fizetni. Az első fordulónap 2026. december 31. lenne, az első bevallás és adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A legnagyobb problémát a vagyon értékének meghatározása jelentheti: egy 900 millió forintra becsült vagyon az értékelési módszer alapján könnyen átlépheti a küszöböt, ami bevallási kötelezettséget is keletkeztethet. A vállalkozásokban fennálló tulajdonrészeknél a rejtett tartalékokat is vizsgálni kellhet, a kisebbségi részesedéseknél pedig a közeli hozzátartozók részesedéseit össze kellene számítani. A szakértők szerint a vagyonadó alkotmányossági aggályokat is felvethet, különösen a vagyoni adatok feltárása és a kötelező értékelési módszerek miatt. Gazdasági kockázatként említették a likviditási problémákat – a tulajdonos papíron jelentős vagyonnal rendelkezhet, miközben az adófizetéshez szükséges készpénz nem áll rendelkezésére –, valamint a beruházások visszafogását.
További közterhek és az szja változásai
Az innovációs járulék 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedne. A cégautóadónál a 250 kilowatt feletti autóknál a havi adó 51 ezer forintról akár 103 ezer forintra nőhetne. A kiskereskedelmi adó 1 és 50 milliárd forint közötti adóalaprészre vonatkozó kulcsa 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedne. A reklámadó 2027-től sávos rendszerben térne vissza: 500 millió forint adóalapig nem kellene adót fizetni, e felett 10 milliárd forintig 2,5 százalékos, 10 és 40 milliárd között 4,5 százalékos, 40 milliárd felett 7,5 százalékos kulcs vonatkozna. A bankok extraprofitadóját 2027-re is meghosszabbítanák. A minimálbért keresők legfeljebb 6 százalékos adójóváírást kaphatnának, így tényleges szja-terhelésük 15 százalékról 9 százalékra csökkenhetne. Az anyák kedvezménye legfeljebb havi egymillió forintnyi meghatározott jövedelemre terjedne ki, a családi kedvezményeknél az adóalap-kedvezményeket adókedvezmények váltanák fel. Új elemként jelenne meg a magánszemélyeket érintő exitadó, amely a magyar adóügyi illetőség megszüntetésekor bizonyos esetekben a még nem realizált vagyonnövekményt is adóztatná.
Kötelező e-áfa 2027-től
2027. július 1-jétől a 2026-ban legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, havi áfabevalló, belföldön letelepedett adóalanyok számára válna kötelezővé az e-áfa használata; a NAV-nak 2026. december 15-ig kellene értesítenie az érintetteket. 2028. január 1-jétől főszabály szerint valamennyi érintett adóalanyra kiterjedne a kötelezettség, szűk kivételekkel. Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot határozatlan időre fenntartanák, a belföldi fordított adózás alkalmazását pedig meghosszabbítanák azokban a termékkörökben, ahol a jelenlegi lehetőség 2026 végén lejárna.
