Gyógyszerpiaci dominó indulhat, a magyar betegek két tűz közé kerülhetnek
Akár tovább is várhatnak a magyar betegek a legújabb gyógyszerekre, ha az Egyesült Államokban bevezetni tervezett árkorlátozás átrendezi a nemzetközi gyógyszerpiacot. A gyártók számára ugyanis egyre nagyobb kockázatot jelenthet, ha az alacsonyabb európai árak az amerikai piacra is begyűrűznek. Eközben Kína egyre komolyabb szereplővé válik a gyógyszerfejlesztésben, Európa pedig fokozatosan veszít a pozícióiból – hívja fel a figyelmet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elemzése.
Az Egyesült Államokban tervezett, Most Favored Nation (MFN) néven ismert szabályozás lényege, hogy az amerikai közfinanszírozásban alkalmazott gyógyszerárakat más fejlett országok alacsonyabb áraihoz kötnék. A cél az amerikai gyógyszerkiadások visszafogása, a következmények azonban Európában is érezhetők lehetnek. A globális gyógyszeripari bevételek több mint fele ugyanis az amerikai piacról származik, ezért a gyártók számára különösen fontos, hogy az ottani árak ne csökkenjenek a kisebb piacokon alkalmazott árszintek miatt.
Magyarország különösen kitett lehet
A hazai gyógyszerár-képzés több ország árait veszi figyelembe, nemcsak az uniós tagállamokét, hanem például Svájcét és Norvégiáét is. Ha a magyar listaárak nemzetközi viszonyítási ponttá válnak, a gyártók könnyen úgy dönthetnek, hogy későbbre halasztják egy-egy új készítmény hazai bevezetését. Így elkerülhetik, hogy az alacsonyabb magyar árak az amerikai piacon is lefelé húzzák az általuk elérhető árszintet.
Már most is másfél évet várnak a betegek
A magyar betegeknek jelenleg sem gyors a hozzáférés az új gyógyszerekhez: az AIPM adatai szerint átlagosan 646 nap, vagyis több mint másfél év telik el, mire az új terápiák elérhetővé válnak. Ha ez az idő tovább nő, az különösen a daganatos, ritka és immunológiai betegségekkel élők számára jelenthet komoly hátrányt. A később megkezdett kezelések ráadásul nemcsak a betegek állapotát befolyásolhatják, hanem a kórházi ellátás költségeit és a munkából való kiesés terheit is növelhetik.
A magyar betegek számára az a legfontosabb, hogy a korszerű terápiák rendszerszinten, és minél hamarabb elérhetővé váljanak. Ehhez olyan finanszírozási megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre biztosítják a gyógyszerkassza fenntarthatóságát és a gyógyszerekhez való hozzáférést – mondta Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.
Szalóki Katalin szerint a bizalmas ár- és kockázatmegosztási megállapodások jelenthetnek megoldást: ezekkel az egészségbiztosító tényleges kedvezményt kaphat, miközben az alacsonyabb magyar ár nem jelenik meg a nemzetközi referenciaárakban. A cél, hogy a finanszírozási rendszer a gyógyszerkassza védelme mellett se akadályozza a betegek korai hozzáférését.
Kína egyre nagyobb szeletet hasít ki
Az európai gyógyszerpiac helyzetét az is nehezíti, hogy a kontinens országai egymás árait is figyelik. Az Euripid felmérése szerint a vizsgált 25 országból 23 alkalmaz külső referenciaárazást, vagyis egy-egy ország döntése a többiek gyógyszeráraira is hatással lehet.
Európa közben a kutatás-fejlesztésben is veszít a súlyából. Az Európai Gazdasági Térség részesedése az ipari klinikai vizsgálatokból 2013 és 2023 között 22 százalékról 12 százalékra esett vissza. A sejt- és génterápiás vizsgálatoknál még látványosabb a különbség: Kína már a globális vizsgálatok 42 százalékát adja, míg Európa részesedése mindössze 10 százalék.
Kína nem is titkolja a gyógyszeripari ambícióit. A szeptemberben bemutatott 15. ötéves terv élettudományi dokumentuma szerint 2030-ra meghatározó szereplővé válna a gyógyszerfejlesztésben. Ehhez egyre erősebb kutatói háttér és ígéretes terápiás fejlesztések állnak rendelkezésére.
A nemzetközi erőviszonyok átrendeződése így nem pusztán az iparág versenyéről szól: az is eldőlhet, hogy a betegek mely országokban és milyen gyorsan juthatnak hozzá a legújabb kezelésekhez. Magyarország számára különösen fontos kérdés, hogy a változások ne tovább növeljék a már most is hosszú várakozási időt.
