Kétnapos tiltakozás Európában az adatközpontok ellen
A Stop Dirty Data Centres nemzetközi tiltakozássorozatot november 6-7-re hirdették meg, amelyhez 15 európai országban terveztek megmozdulásokat, többek között Írországban, Lengyelországban, Finnországban, Spanyolországban, Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. Több mint 100 jogvédő és zöld szervezet vonult utcára, vagy foglalt el építési területeket.
A legsúlyosabb incidens a holland főváros Sloterdijk negyedében történt, ahol több száz aktivista áttörte a kerítéseket és megszállta a Microsoft épülő adatközpontjának területét. Az aktivisták darukra másztak fel, füstgránátokat és jelzőtüzeket gyújtottak, mások pedig maró hatású vegyi keverékkel töltött lufikat dobáltak az épület alapozására.
Moratóriumot követelnek a beruházásokra
A tiltakozók fő követelése egy azonnali moratórium bevezetése a nagy adatközpont-beruházásokra, amíg nem születnek szigorúbb környezetvédelmi és társadalmi szabályok. Az aktivisták szerint a tech-óriások AI és felhőalapú boomja sokkal gyorsabban halad, mint a társadalmi egyeztetések. A mozgalomhoz csatlakozók azt szeretnék, hogy a beruházási döntések során a helyiek érdekei és a természeti erőforrások védelme is meghatározó szerepet játszana, ezért az európai, a nemzeti és a helyi döntéshozóktól egyaránt átmeneti építési és engedélyezési moratóriumot sürgetnek a nagyméretű adatközpontokra.
Víz- és energiaigény, kevés helyi munkahely
Az aktivisták érvelése szerint az AI-modellek futtatása és hűtése ellehetetleníti a nemzeti klímacélok elérését és növeli a lakossági energiaszámlákat. A szerverek hűtése naponta több millió liter ivóvizet igényel, ami aszályos időszakokban közvetlenül fenyegeti a lakossági ellátást, miközben a mezőgazdaság számára létfontosságú a vízkészletekkel való hosszú távon fenntartható gazdálkodás. Az adatközpontok hatalmas területeket foglalnak el és zajszennyezést okoznak, automatizáltságuk miatt viszont elenyésző számú állandó munkahelyet teremtenek a helyieknek, a nagy energiaigényű létesítmények pedig hozzájárulhatnak az energiaárak emelkedéséhez is.
Átalakuló társadalmi hozzáállás az AI-hoz
Már nem csak Amerikában szélesedik a társadalmi elégedetlenség az „AI-keltetők” ellen. Az amerikai félidős választások után a nagy tech-részvények zuhanórepülésbe kezdtek, szakértők szerint azonban ez csupán átmeneti állapot, mivel az amerikai fejlesztések oroszlánrésze kötődik az AI-beruházásokhoz. A Center on Budget and Policy Priorities szerint 2026-ban nyolc USA-állam már olyan jogszabályt fogadott el, amely csökkenti az adatközpontok adókedvezményeit, további 17 államban pedig hasonló kezdeményezéseket vizsgáltak.
A választások eredménye fokozhatja a nyomást: Texasban, amely hagyományosan a republikánusok terepe, az állam következő kormányzója, Gina Hinojosa adatközpont-moratóriumot ígért. A fejlesztők az Egyesült Államokban egyelőre nem álltak le az építkezésekkel, a tervezett 800-1000 adatközpont megépítésének üteme azonban 2028-ra jelentősen lassulhat. Szakértők szerint a megoldás az adatközpontok további építése lehet jobb feltételekkel: a beruházók többet tehetnének a társadalomért, például óvodák, utak és más szociális intézmények építésével, iskolai programok és képzések támogatásával, illetve az AI miatt megszűnő munkahelyek dolgozóinak segítésével.
Összességében a szakértők szerint valami alapvetően megváltozott: míg korábban a társadalom széles rétegei lelkesen támogatták az AI-forradalmat, most a technológia ámulata mellett a társadalmi dimenziók erősödtek fel. A technológiai vezetők vagyonuk és platformjaik révén példátlan hatalomra tettek szert, a mesterséges intelligencia fellendülése pedig élesebben világította meg az egyenlőtlenségeket, miközben az emberek a technológia által felforgatott megélhetésük miatt szoronganak.
