Botrányosnak tartják a tőkepiaci törvény módosítását a kisbefektetők érdekvédői
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) botrányosnak és jogellenesnek tartja a tőkepiaci törvény november 4-én elfogadott módosítását, ezért annak visszavonását kéri. A szervezet közleménye szerint az Országgyűlés előzetes társadalmi egyeztetés nélkül, gyorsított eljárásban fogadta el a módosítást, amelybe az EU által megkövetelt kisbefektetői jogokat súlyosan sértő, azokat teljesen kiiktató változtatások is bekerültek.
A TEBÉSZ kifogásolja, hogy a tőkepiacról szóló törvény legfontosabb kisbefektető-védelmi előírását, a kötelező nyilvános vételi ajánlat kötelezettségét kivételek és extra felmentvények megfogalmazásával szinte teljesen használhatatlanná tette a módosítás. Emlékeztetnek arra, hogy a még hatályos szabályrendszer szerint aki egy tőzsdei cégben előre meghatározott befolyási mértéket átlép, annak még előzetesen vagy bizonyos esetekben 15 napon belül kötelező nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényes felé, meghatározott elvek szerint számított, azok közül is a legmagasabb értéken meghatározott vételárral.
Ez alól ad felmentést a kifogásolt törvénymódosítás. A módosítás értelmében a kötelező nyilvános vételi ajánlat akár 6 hónapig is elhúzható lesz, vagy teljes mentesség is szerezhető alóla úgy, hogy közben a szavazati jog gyakorolható. A TEBÉSZ szerint ráadásul a jövőben lehet olyan kivételezett, aki még a szavazati korlátozás alá eső szavazati jogát is gyakorolhatná, akár a többiek rovására is, vételi ajánlat megtétele nélkül.
A módosítás ezen felül többféle kivétel megfogalmazásával gyengíti az összehangolt részvényesi magatartás számonkérhetőségét a nagyobb részvényeseken, valamint lehetővé teszi, hogy egy végső tulajdonos több cégen keresztül akár vételi ajánlat nélkül is szerezhessen többségi befolyást egy tőzsdei társaságban. Az új jogszabályszöveg nevesít olyan tőkepiaci szereplőket is, akiken keresztül vételi ajánlattételi kötelezettség nélkül is megváltoztatható egy tőzsdei társaságban az irányító részvénytöbbséget birtokló személye.
A TEBÉSZ összegzése szerint mindezzel az állam és bármelyik ügyeskedni képes nagybefektető a kisrészvényesek kárára és piaci kockázatára előzetes és utólagos jogi következmények nélkül randalírozhat majd bármelyik tőzsdei társaságban. Álláspontjuk szerint ha így maradna a módosítás, szinte biztosan a kivételezés alá kerülő szereplők jelentős növekedésére kell számítani, ennek eredményeként pedig Magyarországon teljesen kiüresednének a befektetővédelem fogalmának európai elvei.
Véleményük szerint a kisbefektetőkkel szembeni legellenségesebb változás az, hogy egyes atipikus esetekben a kötelező vételi ajánlatot a befolyásszerzést követően elegendő hat hónap múlva megtenni. Az új nagyrészvényes azonban ezen hat hónap alatt, kötelező vételi ajánlat nélkül is minden korlátozás nélkül érvényesítheti a jelentős részesedésével járó irányítói jogait. Az új jogszabály eredménye akár olyan tőzsdei árösszeomlásokhoz is vezethet, amelyeket a kisbefektetők akaratukon kívül lennének kénytelenek megélni, a nagybefektetők pedig még profitálnának is belőle.
Egy másik módosítás értelmében még összehangolt magatartást sem jelentene, ha az alapkezelő és a befektetési jegyek tulajdonosai különböző társaságokon keresztül birtokolnának részvényeket ugyanazon tőzsdei társaságban. A TEBÉSZ álláspontja szerint ezek a felmentési szabályok ellentétesek a tőkepiaci törvény preambulumában leírt jogelvekkel, az Alkotmánybíróság több határozatával, valamint az Európai Uniónak a tőkepiacok működésével és a befektetők védelmével foglalkozó kötelezően betartandó rendeleteivel.
A tőkepiaci törvény módosítása az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban szerepel. A TEBÉSZ első körben a köztársasági elnökhöz fordult annak érdekében, hogy a módosítást küldje vissza az Országgyűlésnek átdolgozásra. Ebben az esetben azt javasolják, hogy a módosítás második tárgyalása során abból vegyék ki a tőkepiaci törvény kisbefektető-védelmi elvekkel ellentétes rendelkezéseit.
