Akár 5 milliárd eurós kínai finanszírozási keretről tárgyalt a kormány a választások előtt
Akár 5 milliárd eurós, mintegy 2000 milliárd forintos finanszírozási együttműködésről tárgyalt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank a választások előtti hetekben – derül ki egy megállapodástervezetből.
A tervezet szerint a felek egy legfeljebb 5 milliárd eurós finanszírozási keret kialakítását vizsgálták. Ez nem egyetlen konkrét hitelt jelentett volna, hanem többféle finanszírozási forma – projektalapú hitelek, beruházási konstrukciók és tőkepiaci ügyletek – lehetőségét fogta össze. A dokumentumban végleges kamatok, futamidők és konkrét beruházási összegek nem szerepeltek.
Vasút, energia és atomreaktorok a lehetséges célok között
A lehetséges célok között vasúti fejlesztések, geotermikusenergia-projektek, az akkumulátoripari értéklánc és kis moduláris atomreaktorok szerepeltek. A tervezet jüanban kibocsátott magyar államkötvények – úgynevezett panda- és dim sum kötvények – lehetőségét is felvetette, miközben a finanszírozás euróban, dollárban vagy jüanban is történhetett volna.
Az irat ugyanakkor csak megállapodástervezet volt: egyelőre nem tudni, hogy a tárgyalásokból végül született-e aláírt megállapodás, illetve történt-e tényleges hitelfelvétel. A Nemzetgazdasági Minisztérium jogutódját, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot, valamint az Államadósság Kezelő Központot megkeresték az ügyben, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Magyarország már korábban is vett igénybe jelentős kínai finanszírozást
A Budapest–Belgrád vasút magyarországi szakaszának költségeit 85 százalékban kínai hitelből fedezik, 2024-ben pedig a magyar állam további 1 milliárd eurós kölcsönt hívott le három kínai pénzintézettől. A most előkerült tervezet ennek az összegnek az ötszöröséről szólt volna.
Már 2025-ben is tárgyaltak újabb kínai Export-Import Bank-finanszírozásról. A tervezet ugyanakkor arra utal, hogy a kormány a kínai pénzügyi kapcsolatok jóval szélesebb körű bővítésével számolt: az infrastruktúra mellett energetikai, ipari és akár államadósság-finanszírozási szerepet is szánt volna a kínai banknak.
