Megkezdődtek az orosz–ukrán béketárgyalások Abu-Dzabiban
Kedden Abu-Dzabiban háromoldalú tárgyalások kezdődtek az orosz–ukrán háború lezárásáról. Az Egyesült Államok közvetítésével Oroszország és Ukrajna képviselői csaknem kilenc hónapos szünet után ültek ismét tárgyalóasztalhoz. Az amerikai delegációban Steve Witkoff és Jared Kushner elnöki különmegbízott is részt vesz. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti, az ukrán delegáció élén Rusztem Umerov, az ukrán külső hírszerző szolgálat vezetője áll. Az ukrán tárgyalócsapatban többek között Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője és David Arahamija parlamenti frakcióvezető is helyet kapott.
A tervek szerint a tárgyalások kedden és szerdán zajlanak. Washington abban bízik, hogy a mostani fordulóval közelebb kerülhetnek egy átfogó megállapodáshoz. Donald Trump amerikai elnök szerint van esély szélesebb körű egyezségre, az orosz és az ukrán fél között azonban továbbra is feloldhatatlannak tűnő elvi nézetkülönbségek vannak.
A legnagyobb akadály a területi kérdés
Vlagyimir Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a teljes Donbaszból, beleértve azokat a területeket is, amelyeket az ukrán hadsereg továbbra is ellenőrzése alatt tart. Moszkva emellett Ukrajna NATO-tagságának feladását és az ukrán haderő korlátozását is követeli. Kijev ezeket a feltételeket nem fogadja el. Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna nem mondhat le olyan területekről, amelyekért katonái évek óta harcolnak.
Washington bizonyos rugalmasságot érzékel mindkét oldalon a területi kérdésekben, ami az amerikai közvetítők szerint mozgásteret jelenthet a kompromisszumra. Az orosz vezetés az elmúlt napokban is egyértelművé tette: nem fogad el olyan megállapodást, amely csupán befagyasztaná a konfliktust.
Európa szerepe is vitás
A tárgyalások másik kényes pontja Európa szerepe. Jared Kushner már hétfőn jelezte, hogy a tartós békéhez Oroszország és az európai országok közötti közvetlen egyeztetésekre is szükség lesz. Az európai országok képviselői külön egyeztetéseken vesznek részt, Ukrajna pedig brit, francia, német és olasz partnereivel, valamint a NATO és az Európai Bizottság képviselőivel is konzultált.
Moszkva azonban nem lelkesedik az európaiak közvetlen bevonásáért, az orosz vezetés inkább Washingtonnal rendezné a kontinens biztonságával kapcsolatos kérdéseket. Ez feszültséget okozhat a békefolyamatban, már csak azért is, mert egy esetleges megállapodás következményeit elsősorban az európai országoknak kellene viselniük.
Több mint 450 ezer haláleset a kiszivárgott adatbázisban
A béketárgyalásokkal egy időben súlyos veszteségadat került nyilvánosságra. Az orosz állami statisztikai hivatal kiszivárgott adatbázisa több mint 450 ezer, a háborúhoz köthető halálesetet tartalmaz. Az adatokat a Silent Crow nevű hackercsoport és a belarusz Cyber Partisans szerezte meg a hivatal elleni kibertámadások során. A brit védelmi minisztérium szeptemberi becslése szerint az orosz oldalon a halottak száma már meghaladhatta az 500 ezret, a sebesültekkel együtt pedig az összes veszteség elérhette az 1,5 milliót.
Az ukrán veszteségek is százezres nagyságrendűek. Volodimir Zelenszkij 2026 februárjában 55 ezer elesett ukrán katonáról beszélt, hozzátéve, hogy sokan eltűntként szerepelnek. Az amerikai Center for Strategic and International Studies elemzése szerint 2025 végéig 100–140 ezer ukrán katona veszíthette életét, és ugyanerre az időszakra 275–325 ezer orosz katonai halálesetet becsült.
Zelenszkij nem adja oda a Donbaszt
Volodimir Zelenszkij a dán közszolgálati DR-nek adott interjújában egyértelművé tette, hogy Ukrajna nem fogadja el a területi engedményeket, és Európa kihagyását sem tartja elfogadhatónak. „Teljesen elképzelhetetlen, hogy úgy állítsuk meg ezt a háborút, és úgy beszéljünk az Egyesült Államok és Európa által nyújtandó biztonsági garanciákról, hogy Európa nincs jelen” – mondta az ukrán elnök.
Amikor arról kérdezték, hajlandó lenne-e átengedni a Donbaszt Oroszországnak, tömören válaszolt: nem adja oda a Donbaszt. Zelenszkij szerint Putyin nem állna meg a régió megszerzésénél, hanem tovább nyomulna, és Ukrajna teljes megszállására törekedne. Az ukrán elnök arra is figyelmeztetett, hogy az európai támogatás visszaesése veszélyes helyzetet teremtene. Ukrán katonai szakértők szerint a téli hónapokban inkább fokozódhatnak az orosz támadások, komolyabb diplomáciai előrelépésre pedig legkorábban március után lehet esély.
