Ez még csak a kezdet? Jövő nyárra megduplázódhat a magyar infláció
Októberben tovább gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak átlagosan 2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, szeptemberhez képest pedig 0,4 százalékkal emelkedtek. Az éves mutató az augusztusi 1,3 és a szeptemberi 1,6 százalék után nőtt tovább. A maginfláció az előző havi 1,9 százalékról 2,1 százalékra emelkedett.
A gyorsulásban meghatározó szerepet játszott az üzemanyagok drágulása. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője további gyorsulásra számít, a jövő év nyarán pedig átmenetileg a 4 százalékot is megközelítheti az infláció.
Az üzemanyagok adták a havi drágulás közel felét
Az októberi adat nem okozott érdemi meglepetést: az ING Bank előrejelzése és a piaci konszenzus is 2 százalékos éves inflációval számolt. Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint az erősebb havi áremelkedést jól előre jelezhető tényezők magyarázták. A járműüzemanyagok egy hónap alatt 3 százalékkal drágultak, ami nagyjából 0,2 százalékponttal járult hozzá a havi inflációhoz, vagyis önmagában a teljes havi áremelkedés közel felét adta. A ruházkodási cikkek szezonális átárazása 2,1 százalékos havi drágulást hozott, ami mintegy 0,1 százalékponttal emelte a fogyasztói árindexet. Az élelmiszerek és a szolgáltatások ára egyaránt 0,2 százalékkal nőtt szeptemberhez képest.
A szolgáltatások éves drágulása a szeptemberi 4,9 százalékról 5,2 százalékra emelkedett, és az ING szerint ez a termékkör felel a teljes fogyasztói kosár éves áremelkedésének mintegy 70 százalékáért.
A teherszállításban már látszódhat az üzemanyagárak hatása
Németh Dávid szerint a szezonális drágulás mellett érdemes figyelni a teherszállítás áralakulására, ahol augusztusban, szeptemberben és októberben is érdemi havi áremelkedés látszott. Ez arra utalhat, hogy az üzemanyagok drágulásának másodkörös hatása kezd megjelenni. Az ING óvatosabban ítéli meg a folyamatot: Virovácz Péter szerint még nem látható egyértelmű jele annak, hogy a költségsokkok szélesebb körben megjelennének a fogyasztói árakban, a vállalatok ugyanis türelmesebb árazási politikát követnek. Az energiaszerződések újrakötése miatt ugyanakkor a magasabb energiaárak jellemzően a negyedik és az első negyedévben jelennek meg erőteljesebben a vállalatok költségeiben.
Nyárra a 4 százalék közelébe gyorsulhat az infláció
Németh Dávid szerint decemberre 2,5 százalék közelébe emelkedhet az éves infláció, 2026 egészében pedig átlagosan 1,8 százalékos drágulással számolnak. A gyorsulás jövőre is folytatódhat, és a második–harmadik negyedévben 3,5–4 százalék közé kerülhet a mutató. Az ING ennél magasabb inflációt vár: decemberre 3 százalékot, jövő júliusban pedig valamivel 4 százalék alatti tetőzést jelez előre. A bank az idei évre 1,9 százalékos, 2027-re mintegy 3,4 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál.
Az Amundi Alapkezelő kedvezőbb pályára számít: Kiss Péter befektetési igazgató szerint az infláció lassú emelkedése 2027 első negyedévéig a jegybanki célsávon belül marad, jövőre átlagosan 2,7 százalékos inflációval számolnak. Az előrejelzések közötti különbség arra is rámutat, hogy az energiaárak, a forint árfolyama és a vállalatok év eleji árazási döntései egyaránt befolyásolják, mennyire lesz tartós a gyorsulás.
Néhány tizedet jelenthet az árrésstop kivezetése
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a friss adatokra reagálva ismét az árrésstop mielőbbi kivezetését sürgette, álláspontjuk szerint a korlátozás fenntartása torzítja a versenyt. Németh Dávid becslése szerint az árrésstop kivezetése csak egy-két tized százalékponttal emelné meg a jövő évi átlagos inflációt: a korlátozás fennmaradása mellett mintegy 3,1 százalékos, megszüntetése esetén inkább 3,3 százalékos éves átlagos drágulással számolna 2027-ben.
A kamatvágásra még várni kellhet
Németh Dávid novemberben és decemberben is az óvatos jegybanki politika folytatására számít, a K&H jelenleg inkább 2027 második felére vár kamatcsökkentést. Az ING szerint az infláció már támogatná a lazítást, a külső környezet azonban továbbra is korlátozza a mozgásteret; alapforgatókönyvük az év végére 5,5 százalékos alapkamatot vár, érdemi esélyt a csökkentésekre a jövő év második felében látnak. Az Amundi szerint a kilátások tartós javulása esetén már 2027 elejétől folytatódhatna a kamatok csökkentése, ehhez azonban a nemzetközi helyzet stabilizálódására is szükség lenne.
Uniós összevetésben jól fest a magyar infláció
A Pénzügyminisztérium szerint a számok alakulása mögött elsősorban az üzemanyagárak változása áll, az idei éves átlaginflációra vonatkozó előrejelzés érdemben nem változik. A tárca közölte azt is, hogy a hazai infláció alakulása összességében az egész Európai Unióban az egyik legkedvezőbb: június és október között az euróövezetben négyszer akkora mértékben emelkedett az inflációs ráta, mint Magyarországon.
