Magyar Péter Berlinben: Európa történelmi fordulóponthoz érkezett
Magyar Péter miniszterelnök történelmi hangvételű beszédet mondott Németország fővárosában. A Kristályéjszaka, vagyis az 1938. november 9-i zsidóellenes pogrom 88. évfordulóján Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány 17. State of Europe, azaz Európa helyzete című rendezvényén úgy fogalmazott: a második világháború óta nem volt ennyire összetett és veszélyes a nemzetközi helyzet.
„Ma újfent egy történelmi fordulóponthoz érkeztünk, akár akarjuk, akár nem” – hangsúlyozta német nyelven tartott beszédében a magyar kormányfő. Hozzátette: az a kontinens, amely a háborút követő nyolc évtizedben történelme legnagyobb béke- és jóléti korszakát élte meg, ma alapjaiban rázkódik meg.
Palesztin zászló a Reichstagon
A történelmi kontraszt különösen erős volt: a Kristályéjszaka évfordulóját megelőző napon, november 8-án palesztin zászló jelent meg a német szövetségi parlamentnek otthont adó Reichstag épületén.
A fiatalok már nem hisznek az európai felemelkedésben
A kontinens feszültségei nem kizárólag kulturális vagy külpolitikai természetűek. Nyugat- és Dél-Európa több országában fiatalok és diákok ezrei vonulnak utcára az oktatás, a lakhatás és a romló életkilátások miatt.
Október 28-án jelent meg az Eurobarométer Ifjúság és demokrácia című felmérése, amelyben a 15 és 30 év közötti uniós válaszadók 75 százaléka úgy látja, hogy az uniós szinten meghozott döntések közvetlenül hatással vannak a mindennapi életére. Amikor arról kérdezték őket, mit várnak elsősorban az Európai Uniótól saját nemzedékük számára, 33 százalék a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság erősítését és az együttműködés előmozdítását jelölte meg. A szegénység, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek elleni fellépést 32 százalék, a fiatalok munkalehetőségeinek javítását 31 százalék sorolta a legfontosabb uniós feladatok közé.
A korábbi felméréshez képest négy százalékponttal csökkent azok aránya, akik elsősorban a béke és a nemzetközi biztonság megőrzését várják az EU-tól, miközben három százalékponttal nőtt azoké, akik a fiatalok munkalehetőségeinek bővítését tartják kiemelten fontosnak. A környezetvédelem és a klímaváltozás elleni fellépés öt százalékponttal, 21 százalékra esett vissza.
Az európai álom is megingott
A felmérés egy másik kérdéscsoportja már közvetlenül arra kérdez rá, maradt-e még valami abból az elképzelésből, hogy minden következő generációnak jobb élete lehet. A fiatalok mindössze 33 százaléka gondolja úgy, hogy a mai nemzedéknek ugyanolyan esélye van a sikerre, mint a harminc évvel korábbi fiataloknak. Pontosan ugyanekkora arány hiszi azt, hogy harminc év múlva élő fiataloknak legalább olyan jó esélyeik lesznek, mint a jelenlegi generációnak. Mindössze 38 százalék gondolja úgy, hogy az uniós döntéshozók megfelelően figyelembe veszik döntéseik hosszú távú következményeit.
Lakást venni egyre inkább luxus
Ennek egyik legkézzelfoghatóbb területe a lakhatás. Németországban jelenleg mintegy 3166 euró az országos négyzetméterár, Franciaországban hozzávetőleg 3143 euró, Spanyolországban 2955 euró, Olaszországban pedig 2229 euró körül alakul. Spanyolországban az idealista októberi adata szerint a 2955 eurós országos négyzetméterár 11,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, ami történelmi csúcsot jelent.
A Deloitte Property Index 2026-os kiadása szerint az új építésű lakások 2025-ös országos átlagára Németországban 5200 euró, Spanyolországban 4071 euró, Olaszországban pedig 2734 euró volt négyzetméterenként. A lakhatási válság ott válik társadalmi kérdéssé, ahol a lakásárak, a bérleti díjak és a finanszírozási költségek tartósan gyorsabban nőnek annál, mint amit a fiatalabb generációk jövedelme követni tud.
Az európai demokratikus rendszerek hosszú évtizedeken keresztül részben arra a hallgatólagos társadalmi ígéretre épültek, hogy a stabilitás, a munka és a gazdasági növekedés idővel magasabb életszínvonalat hoz. A friss adatok alapján azonban ezt az ígéretet a fiatal európaiak jelentős része ma már korántsem tekinti magától értetődőnek.
