Nem kellene 65 éves korig dolgozniuk a magyaroknak? Meglepő javaslattal állt elő a nyugdíjszakértő
Nem a nyugdíjkorhatár emelésére, hanem éppen annak csökkentésére lenne szükség Magyarországon – véli Farkas András nyugdíjszakértő. Szerinte a magyarok várható élettartama jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ezért a jelenlegi 65 év helyett akár már 64 évesen is nyugdíjba mehetnének az emberek.
Demográfiai okokból nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt Magyarországon, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam nálunk kirívó módon rövid az uniós átlaghoz képest – mutatott rá a szakértő a nálunk érvényes szabályozás kapcsán. Álláspontja szerint az emelés szükségessége valójában csak 2037 után lesz komoly kérdés, mert a Ratkó-unokák – elsősorban az 1973 és 1977 között született nagy létszámú évjáratok – akkor kezdik majd mérlegelni a nyugdíjba vonulást, ennek következtében a nyugdíjasok létszáma fél évtized alatt közel négyszázezer fővel nőhet.
A Nyugdíjguru szakértője kifejtette: a korhatáremelés valódi indoka mindig az, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, ne pedig nyugdíjasként, vagyis tovább fizessünk járulékot, és rövidebb ideig vegyünk igénybe nyugellátást. Ennek kapcsán rámutatott, hogy az Európai Unió átlagában 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 19 év, míg a nőké 21 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 14,6 év, egy nőé pedig 18,2 év. Így egy magyar férfi átlagosan kevesebb mint 15 évig, míg egy magyar nő a NŐK40 kedvezményes lehetősége miatt akár 21 évig nyugdíjas – mutatott rá.
A hölgyek nyugdíjba vonulási korcentruma ebből adódóan 62 év, míg a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet. A férfiak méltatlankodnak is emiatt, szokásos ellenvetésük szerint meg sem érik a 65-ik életévüket – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve, hogy jelenleg a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, míg a nők 87 százaléka éli meg.
A következő évtizedekben ugyanakkor tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az időskorban várható további élettartam is minden valószínűség szerint emelkedik majd. Így az Y generációnak és a náluk is fiatalabb Z és Alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.
Farkas András arra is kitért, hogy jelenleg az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol az nem éri el a 65 évet. Most az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltai férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár.
Azok az EU-tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé. A 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást, és ezt javasolja az unió Magyarország számára is. Miután hazánkban a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel, 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, és ez jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést – hangsúlyozta Farkas András.
Hozzátette: az elmúlt évtizedben amúgy is gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre. Sőt, úgy vélte: miután a 65 éves korban várható további átlagos magyar élettartam az európai átlaghoz képest 4,4 évvel rövidebb, a 65 éves nyugdíjkorhatár emelése helyett a nyugdíjkorhatár 64 évre csökkentése lenne indokolt mindaddig, amíg a magyar várható élettartam fel nem zárkózik az európai uniós átlaghoz. Ez jelentősen enyhíthetné a férfiak helyzetét is mindaddig, amíg egy korszerű korhatár előtti nyugdíjrendszer kidolgozása meg nem kezdődik egy érdemi nyugdíjreform keretében – jelezte a szakértő.
