Irán és Omán közösen ellenőrizné a Hormuzi-szorost
Mohammad Galibáf, az iráni parlament elnöke és az ország főtárgyalója szerint a Hormuzi-szoros jogállása soha nem áll vissza az iráni–amerikai–izraeli háború előtti állapotába, a vízi utat ezentúl Teherán és Omán közösen ellenőrzi. A politikus erről az Al Jazeerának adott interjújában beszélt, és ismertette a nyolc hónapja tartó háború lezárására kidolgozott hétpontos javaslatot is.
Galibáf közlése szerint Irán és Omán már megállapodott a szoros közös ellenőrzéséről, amely a teheráni béketerv egyik alappillére. A házelnök hangsúlyozta, hogy az átjáróban nincsenek nemzetközi vizek, így a területre nem vonatkozik az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye sem. Álláspontja szerint a hajózás szabályait kizárólag a két part menti állam törvényei határozzák meg.
Hét feltétel a béketárgyalások megkezdéséhez
Irán katari közvetítéssel juttatta el az Egyesült Államoknak azt a hét feltételt, amelyek teljesítése szerinte a béketárgyalások megkezdéséhez szükséges. Galibáf szerint ezek között szerepel az amerikai tengeri blokád és a szankciók feloldása, a befagyasztott iráni vagyon felszabadítása, a harcok beszüntetése minden fronton, valamint a háború végének hivatalos kinyilvánítása.
A főtárgyaló emlékeztetett, hogy ezek a pontok a júniusban aláírt iszlámábádi egyetértési nyilatkozatban is szerepelnek, és hozzátette, hogy teljesítésük elengedhetetlen a közvetlen tárgyalások megkezdéséhez. A megállapodás legfőbb akadálya szerinte a Washingtonnal szembeni bizalmatlanság. Úgy fogalmazott, hogy ha az amerikai fél tartja magát a korábban rögzített keretekhez, és nem áll elő túlzott követelésekkel, létrejöhet az egyezség.
Putyint kérték fel közvetítőnek
A diplomáciai háttérmunkáról Galibáf azt mondta, hogy amerikai tisztviselők egy moszkvai látogatás során Vlagyimir Putyin orosz elnököt kérték fel közvetítőnek a Teheránnal folytatandó közvetlen egyeztetésekhez.
Galibáf óva intette az Egyesült Államokat az újabb támadásoktól. Szerinte egy katonai lépéssel Donald Trump amerikai elnök újabb vereséget szenvedne, és komoly politikai nyomás alá kerülne a januárban hivatalba lépő új kongresszus részéről. Hozzátette, hogy Irán eltökélt abban, hogy véget vessen a „se nem háború, se nem béke” állapotának, ehhez pedig fenntartható, saját katonai erőn alapuló elrettentő képességre törekszik.
