Végre megépülhetnek a szélerőművek Magyarországon, de van egy hatalmas gond a tenderrel
A várva várt szélerőmű-pályázat több mint 700 megavoltampernek megfelelő hálózati betáplálási kapacitást hirdetett meg. A piaci szereplők szerint azonban a kiírás ebben a formájában a spekulatív pályázóknak is kedvezhet, így elképzelhető, hogy a szűkös kapacitás olyan szereplők kezébe kerül, akiknek a beruházásai végül nem valósulnak meg.
Az energiapiaci szereplők üdvözölték, hogy újra megnyílik az út a szélerőmű-fejlesztések előtt, de meglátásuk szerint a pályázatot kapkodva készítették elő, a feltételek többször is változtak, a végleges értékelési rendszer pedig nem ad elég súlyt annak, hogy mennyire előkészített és megvalósítható egy projekt.
Évekig mintegy 330 megawatt körül maradt a hazai szélerőművek összteljesítménye, mivel a telepítéseket korábban szigorú szabályok nehezítették. A 2024-es enyhítések a védőtávolságot 12 kilométerről 700 méterre csökkentették, de a fejlesztésekhez szükséges hálózati kapacitások továbbra is szűkösek voltak. A most meghirdetett 702 megavoltampernyi hálózati betáplálási kapacitás iránt a jelentkezői igény többszörösen meghaladta a rendelkezésre álló lehetőséget.
A pályázat előkészítésének elején a tájékoztatás több mint negyven járást sorolt fel, a kiírásban azonban jóval kevesebb helyszín maradt: a tender hat járás kilenc hálózati csomópontján kínált csatlakozást, miközben a pályázók 11 járásban jelöltek meg beruházási helyszíneket, mivel a tervezett erőmű és a hálózati csatlakozási pont nem feltétlenül egy járásba esik. A megszólalók szerint volt olyan fejlesztő, aki hónapokig készült egy olyan helyszínre, amely végül nem került be a pályázatba.
Kifogásolják a pontozási rendszert is: a végleges pályázatban az egyszeri és az éves, önkormányzatoknak vállalható pénzügyi hozzájárulás a maximális pontszám 35 százalékát adja, a magasabb teljesítési biztosíték pedig további pontokat ér, miközben nem kapott hasonló súlyt az, hogy a pályázónak korábban milyen beruházásai valósultak meg, és az sem, hogy a projekt mennyire alaposan előkészített.
A piaci szereplők szerint az a legnagyobb kockázat, hogy a pályázat valódi tétje a szűkös hálózati csatlakozási kapacitás, ami önmagában is jelentős üzleti értékkel bírhat. Ha egy nyertes a tervezett erőművet nem tudja megépíteni, akkor évekig kihasználatlan maradhat a kapacitás, a fejlesztési jogok és a projektek közvetítői értékesítése pedig további költségekkel járhatnak.
